Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A klímaváltozás okozhatta a szíriai polgárháborút

Létrehozva:

|

Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában egy vitatott tanulmány szerint.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratban (PNAS) közölt tanulmány szerzői száz évre visszamenőleg vizsgálták a térség éghajlatát, növekvő hőmérsékletet és csökkenő csapadékmennyiséget dokumentálva. Ezt a tendenciát csak úgy tudták reprodukálni a kutatók, ha a modellezés során számításba vetették az ember általi üvegházgáz-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a globális felmelegedés hozzájárult a történelmi aszályhoz – és ezáltal közvetett módon a konfliktus elmérgesedéséhez is. A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének éghajlatkutatójaként dolgozó Colin Kelley, a tanulmány vezető szerzője szerint nem csupán a klímaváltozás játszott szerepet a konfliktusban, de “meggyőző bizonyíték van arra, hogy a globális felmelegedés hatással van a területre és a közelmúltbeli aszály részben ennek a hosszú távú hatásnak a következménye”. (Néhány év múlva az emberiség kétharmada fog szenvedni az ivóvízhiánytól.)

A mostani kutatás eredményei újabb adalékként szolgálnak az arról való vitához, hogy a klímaváltozás befolyásolja-e az fegyveres konfliktusokat. Egy 2009-es tanulmány, amelyet szintén a PNAS közölt, összefüggést mutatott ki a felmelegedés és az afrikai fegyveres konfliktusok gyakorisága között, míg a Science című tudományos folyóiratban megjelent 2013-as elemzés 60 tanulmányt átvizsgálva arra jutott, hogy a klímaváltozás – időben és földrajzilag is – számos konfliktussal hozható összefüggésbe – olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.

“Nem hinném, hogy bárki is a klímaváltozást nevezné meg a konfliktus közvetlen okaként” – mondta Francesco Femia, a washingtoni Éghajlati és Biztonsági Központ nevű agytröszt igazgatója, hozzátéve, hogy az éghajlatváltozás ugyanakkor felerősítheti azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén valószínűbbé válhat a konfliktus kirobbanása.

 

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!