Zöldinfó
Fénnyel tölti mobilunkat a szupertöltő
A Microsoft kütyüje mesterlövészként célozza be mobiltelefont és fénynyalábokkal tölti fel az akkumulátort. A Microsoft Research kutatóközpont három pekingi munkatársa AutoCharge néven fejlesztett ki egy teljesen új elgondoláson alapuló, vezeték nélküli mobiltöltési megoldást, amelyet a ComputerWorld mutatott be.
Ez a már boltokban is kapható vezeték nélküli töltőkkel ellentétben nem indukciós töltést használ, így nem csak néhány centiméteres távolságból működik.
Megkeresi és feltölti a mobilt
A jelenleg prototípusként létező megoldás lelkét egy PC-re kapcsolt Kinect mozgásérzékelő kamera és egy szupererős ledlámpa alkotja. A kamerát a szoba mennyezetére szerelték fel: alapesetben ez keresőmódban működik, vagyis tölteni való mobiltelefonokat keres az alatta lévő asztalon. Ha képfelismerő algoritmusa észlel egy készüléket – pontosabban egy okostelefonéhoz hasonló alakú tárgyat -, egy célzott fénysugarat irányít rá.
Ekkor a töltési mód kapcsol be: a microsoftos kutatók egy fókuszálható fényű, UltraFire CREE XM-L T6 márkajelzésű ledes zseblámpát használtak erre. A Magyarországon is kapható, néhány ezer forintos profi zseblámpa fényereje 2220 lumen.
Csak fénnyel tölt
A szupertöltővel használt telefonokat napelemes töltővel szerelték fel, amelyen egy apró világító dióda tudja jelezni a fénytöltőnek, ha nincs szükség töltésre, mert a telep tele van energiával. A villogást a Kinect kamera érzékeli, és lekapcsolja a fénysugárt. Ha a telep töltésre szorul, a világító dióda villog, a fókuszált fény pedig folyamatosan aktív marad a teljes feltöltés végeztéig. A kutatók vizsgálatai szerint az erős fénnyel 3,38 watt energiát lehet közvetíteni a telefon felé, ami azt jelenti, hogy egy tipikus, 2000 milliamperóra kapacitású mobilakkut nagyjából két és fél óra alatt lehet feltölteni a szokásosnak számító 4,2 voltos feszültséggel.
A teszthez egy 13×7 centiméteres felületű Nokia Lumia 920 telefont használtak, de ha egy nagyobb méretű készüléket, például egy Samsung Galaxy Note 2-est választanak (ez 15×8 centiméteres), arra nagyobb napelemet lehet felszerelni, így gyorsabban is tölthető.
Napelemes mobilok kellenek?
Azt a kutatók is beismerik, hogy jelenleg nem alapfelszereltsége a legtöbb okostelefonnak a napelem, pedig a legmodern technológiával akár az is megoldható, hogy a képernyő rétegébe építsenek átlátszó napelemet, így mindegy lenne, hogy a telefon melyik oldalával van lerakva az asztalra, töltése mindenképp megtörténik.
Jelenleg még nem piacképes a töltési megoldás, de a későbbiekben elképzelhető, hogy infravörös tartományú, szabadszemmel nem látható fénysugarakkal végeztetik el a töltés feladatát, amely így kevésbé zavaró.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
Az MI-vezérelt egyemberes vállalkozásoké a jövő? – izgalmas beszélgetés a Széchenyi István Egyetemen
„Olyan forradalom ez, mint az elektromosság megjelenése, csak még annál is mélyrehatóbb” – hangzott el a Széchenyi István Egyetem Spinoff Klubjának évadnyitó pódiumbeszélgetésén, ahol a mesterséges intelligencia (MI) üzleti felhasználási lehetőségeit vitatták meg a technológiával foglalkozó szakemberek.
Az eszmecsere kijózanító képet rajzolt a területről: még nem tartunk ott, hogy a gép helyettesíti az embert, ugyanakkor bagatellizálni sem lehet a világra gyakorolt hatását. De vajon miért pont most robbant ekkorát ez az innováció? Hol vannak az algoritmusok korlátai? És miért (ne) használjuk a ChatGPT-t szakdolgozatírásra?
A Széchenyi István Egyetem Spinoff Klub eseménysorozatának célja, hogy összekösse a gazdaság, a vállalkozás és az innováció iránt érdeklődőket.
A tavaszi szemeszter nyitóeseménye a mesterséges intelligencia körül forgott: a szervezők egy asztal köré ültették a győri vállalkozói szektor képviselőit, így a pódiumbeszélgetés résztvevője volt Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. alapító-vezérigazgatója, Hódosi Gergely, az Audi Hungaria adatelemzője és Pap Martin, az iBookr könyvelést automatizáló startup munkatársa. A beszélgetést dr. Rámháp Szabolcs, a Széchenyi István Egyetem oktatója és kutatója moderálta.
„A mesterséges intelligencia nem újkeletű, már az ötvenes években publikálták az első matematikai modelleket, akkor azonban még nem állt rendelkezésre olyan számítási kapacitás – azaz megfelelő hardver –, amely képes a valódi erejét megmutatni a technológiának. Közben az elmélet is fejlődött, így jutottunk el mára oda, hogy létrejöttek olyan csodák, mint a ChatGPT, amely lenyűgözte az egész világot” – foglalta keretbe az MI történetét Kiss Gergely MI-szakértő.
„A ChatGPT mögött álló nyelvi modell és algoritmus valóban szenzációs, mert régóta ostromolt csúcsot ugrott meg a technológia, de fontos rögzíteni, nem szólalt meg a gép, és nem is lett okos. Valójában egy szöveggenerátorról beszélünk, ami statisztikai alapon megtanulja, melyik szó milyen gyakorisággal áll a másik mellett, és ez alapján képes mondatokat előállítani. Egy kétéves gyerek szintjére tenném. De olyan kétéves gyerek, aki elolvasta a világ összes könyvét és szeret fecsegni”
– világította meg a jelenség műszaki hátterét Hódosi Gergely, az Audi Hungaria munkatársa, aminek megértése után hamar eljutunk az alkalmazásának határaihoz is.
Az egyik gyakori hibaforrás az úgynevezett hallucináció, amikor olyan tartalmat generál a szoftver, ami a valóságban nem létezik, vagy túlságosan kreatív, véletlenszerű elemeket tartalmaz. Gyakori probléma, ha forrásokat kérünk tőle, akkor olyan szerzőkre és publikációkra hivatkozik, amelyek sosem készültek el. A hibát máig nem sikerült teljesen kiküszöbölni, ám a kockázatát minimálisra lehet szorítani: már vannak olyan jól tanított, speciális nyelvi modellek, amelyek képesek pontosan referálni arról, melyik dokumentum melyik részén találták meg az információt, amit szolgáltattak.
„Nagyon fontos az emberi tényező is, azaz mi felhasználók hogyan kommunikálunk a nyelvi modellekkel. Írjon egy szakdolgozathoz három fejezetet? Ez annyira általános kérés, hogy szinte biztosan előfordul benne hallucináció. Mutassa be a Huffman-kódolást? Erre a konkrét problémára nagyon pontos választ fog adni”
– tette hozzá Pap Martin, az iBookr munkatársa.
„Háromféleképpen tud segíteni a mesterséges intelligencia a vállalatoknak: automatizál, optimalizál és ügyfélélményt növel. Az automatizáció azt jelenti, hogy emberi tevékenységeket képes helyettesíteni a gép. Ahol az ember nem kiváltható, ott pedig optimalizálunk, azaz hatékonyabban dolgozhatunk az MI segítségével. Az ügyfélélmény növelése viszont minőségi előrelépés lehet, mert magasabb színvonalra emeljük a termékünket vagy szolgáltatásunkat. Mi az iBookr-nél például automatizáltan állítunk ki ajánlatokat. Az ügyfelek elégedettek, mert azonnal kapnak választ, nem kell megvárni, míg három nap múlva felhívja őket az ügyintéző” – ecsetelte a technológia előnyeit Pap Martin.
„Hol teremt értéket az MI? Mindenhol és bárhol. Olyan forradalom ez, mint az elektromosság, csak még annál is mélyrehatóbb és még gyorsabb a terjedési sebessége. Szerintem én már csak ezzel fogok foglalkozni életemben, mert annyira mindent meghatározó a technológia. Sam Altman, az OpenAI alapítója mondta, hogy nincs már messze az az idő, amikor az első egyemberes vállalat eléri az egymilliárd dolláros értékelést. Ez azt jelenti, hogy a menedzser viszi a céget, a folyamatokat pedig kizárólag automatizált ágensek végzik majd”
– jelentette ki Kiss Gergely.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői üzentek mindenkinek, aki eddig ódzkodott az MI használatától: nem szükséges fejlesztői szaktudás a mesterséges intelligencia kiaknázásához, pusztán az ügyes alkalmazásával nagy előnyre tehet szert egy vállalkozás. Startupok esetén az MI a prototípus létrehozásában segíthet – az új ötleteket bátrabban tesztelhetjük, mert fél év helyett akár egy hétvége alatt elkészülhet a kipróbálható verzió, így kevesebb erőforrásra van szükség egy új piac meghódításához.
Utolsó témaként a mesterséges intelligencia munka világára gyakorolt hatását is megvitatták a vendégek. Vannak, akik odáig merészkednek, hogy egyes szakmák teljes kihalását prognosztizálják, de vajon hogyan látják ezt Győrben?
„Az első ipari forradalom idején a ludditák összetörték a szövőszékeket. Ugyanaz játszódott le, mint ma: megjelent a technológia, és jött a pánik, hogy elveszi a munkát. Ebben a tekintetben igazuk is volt, mert azt a munkát tényleg elvette, csak számos másikat teremtett helyette! Ha ezt az analógiát nézzük, semmi félnivalónk nincsen. Sokszor megkongatták már a vészharangot, és a nagy munkanélküliség valahogy mindig elmaradt” – fejtette ki álláspontját Kiss Gergely.
„Egy kutatás szerint nagyjából minden ötödik állást jelentősen átalakít majd a generatív MI, tehát a hang-, kép- és szöveggeneráló programok. Kiket érint? Webfejlesztő, marketinges, designer. Kiket nem érint? Csőszerelő, idénymunkás, tornatanár. Ezek nem automatizálhatóak. Természetesen az Audiban mi is vizsgáljuk, hogy tudnánk alkalmazni a mesterséges intelligenciát különböző munkakörökben, és nagyrészt az jött ki, hogy jelenleg nem tudja helyettesíteni az emberi munkaerőt”
– mondta Hódosi Gergely.
Pap Martin optimistán közelítette meg a kérdést: „Az a tapasztalatom, hogy az a munka, amely automatizálható, azt általában le is szeretnénk automatizálni. Egy projekt keretében felmértük egy vállalat raktározási folyamatait, és mindenki azt kérdezte, ugye már idén bevezetik az új rendszert, mert hiába az extra fizetés, semmi kedvük szeptembertől decemberig minden vasárnap leltározni. Amikor az iBookr-nél alkalmazást fejlesztünk, nem azt jelenti, hogy innentől kirúgják a könyvelők felét. Épp ellenkezőleg: a program segítségével kétszer több ügyfelet szolgálhatunk ki. Így kell nézni ezt” – hangsúlyozta.
A beszélgetőpartnerek felhívták a figyelmet, hogy jelenleg túlzott várakozásokkal tekintenek a cégek a mesterséges intelligenciához, amire kiváló példa, hogy egyesek szerint a senior szotftverfejlesztők elküldhetők. Ez azonban teljes tévút:
a szaktudást nem helyettesíti a MI. Ha elő is állítja a kódot, azt ellenőrizni és optimalizálni kell. Alátámasztja mindezt a GitHub statisztikája, amely szerint a ChatGPT megjelenése óta duplázódott a gyenge minőségű kódsorok száma a repozitóriumban.
Összességében tehát a győri szakértők analízise kijózanító az MI eljövetelét várók és a betiltását követelők számára is: a technológia ugyan nagymértékben befolyásolja az életünket, és már most hallatlan üzlet, de nem forgatja ki négy sarkából a világot. Egyelőre.
Forrás: Széchenyi István Egyetem
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A HUN-REN BLKI kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás siklók egyedfejlődésére
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Veszélyes PFAS-peszticidek a gyümölcsökben és zöldségeinkben
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Az MI-vezérelt egyemberes vállalkozásoké a jövő? – izgalmas beszélgetés a Széchenyi István Egyetemen
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Repülőrajtot vett a tavalyi piacvezető Toyota 2024 első két hónapjában hazánkban
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Újabb erkélynapelem bukkant fel az európai piacon
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés