Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Méltányosság és kereskedelem

Létrehozva:

|

Mindenki egyetért azzal, hogy a munkáért megélhetését biztosító fizetség járjon. Hogy a gyermekmunka megengedhetetlen szörnyűség, és a Föld jövője érdekében is ideje lenne tenni valamit. A fair trade mozgalom viszont nem csak kritizál, hanem a megoldási javaslatot is kidolgozta.

Minden évben május második szombatján, így 2015-ben 9-én tartják a fair trade, vagyis méltányos kereskedelem világnapját. A méltányos kereskedelem hívei adományok helyett piaci alapon próbálnak segíteni a harmadik világ nyomorgó lakosain, és megszüntetni a szegény országok termelőinek kizsákmányolásán alapuló kereskedelmi rendszert. Mert bár persze vannak kivételek, de sajnos általánosságban kijelenthetjük, hogy a mai nemzetközi kereskedelmi gyakorlat túlnyomó részben pillanatnyilag egy cseppet sem méltányos, hiszen a szegény országok termelőinek kizsákmányolásán alapul és hatalmas környezetterheléssel jár. A több mint ötvenéves múltra visszatekintő fair trade mozgalom fő célja, hogy a termelők méltányos árat és biztos jövedelmet kapjanak az áruikért. És pontosan kidolgozták azt a megoldási javaslatot is, ahogyan ez valóban működhet.

A méltányos kereskedelem a nemzetközi kereskedelmi gyakorlat megváltoztatására törekszik azért, hogy ne nőjön tovább a fejlett és fejlődő országok közötti szakadék, a szegény régiók termelői is tisztességes jövedelmet keressenek munkájukkal, és folyamatos fejlődéssel javuljanak az esélyeik a nemzetközi versenyben. A fair trade áruk körébe főként úgynevezett gyarmati áruk tartoznak, pillanatnyilag elsősorban élelmiszerek – mintegy felerészben kávé –, valamint kézműves termékek.

A kávé ikonikus terméke is ennek a világnak, hisz több mint százszor cserél gazdát, amíg a termelőtől a fogyasztó asztalára jut. Eközben mindenki ráteszi a maga hasznát, és úgy alakul ki a borsos ár, hogy a termelő bevétele egyetlen fillérrel sem növekszik. A fair trade esetében az árut a forgalmazó közvetlenül a termelőtől szerzi be, aki így többet lát a bevételből. Emellett a fair trade garantált minimálárral biztosítja, hogy a kistermelők ne legyenek kiszolgáltatva a tőzsdei ingadozásoknak. Ha a világpiaci ár e fölé megy, természetesen annak megfelelően magasabb összeget kapnak, de a minimum is fedezi a tényleges előállítási és megélhetési költségeket.

Emellett minden méltányos kereskedelemben értékesített termékért fair trade prémium jár, amelyet a termelők szövetkezetei saját belátásuk szerint használnak fel szociális célokra és fejlesztésre. A segítségért cserébe a termelők garantálják, hogy a nem alkalmaznak gyermekmunkát, szervezeteiket demokratikusan működtetik, és a termelést a fenntartható fejlődés elveinek figyelembevételével szervezik meg. A termesztés ráadásul kisebb léptékben és kevesebb vegyszerhasználattal történik, a termékek egyre nagyobb része ráadásul ökológiai gazdálkodásból (biogazdálkodásból) származik. A beszerzési lánc lerövidítésével és az árrések csökkentésével a méltányos kereskedelemben a bevétel mintegy 28 százaléka jut a termelőhöz, szemben a „normál” kereskedelmi formák átlagos 10-12 százalékával.

A fogyasztó dönt

Advertisement

A deklaráltan jótékonysági kezdeményezéseként induló fair trade mozgalom tulajdonképpen a piac része, ahol optimális esetben haszon képződik. A különbség a haszon elosztásának módjában van, valamint abban, hogy a segély helyett jövedelemhez jutó termelők számára új perspektívát, és így az önbecsülés lehetőségét teremti meg. A fair trade fontos célja, hogy a fogyasztókban tudatosítsa a kistermelőket sújtó igazságtalan nehézségeket, hogy vásárlóerejüket jó célok érdekében használhassák. A fogyasztó ugyan az átlagosnál 30-50 százalékkal drágábban vásárolja meg a fair trade árut, a társadalmi szempontból felelős működés mellett viszont sokszor jelentősen jobb minőségű termékhez is jut.

A teljes cikk itt olvasható.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!