Zöldinfó
Sci-fi után itt a kli-fi
Sok sztár ismert zöld aktivistaként. Robert Redford, Leonardo DiCaprio, Daryl Hannah csak három név közülük. Bár sokat tesznek a környezetért, munkájukban ez nem játszik központi szerepet – nem igazán látjuk őket klímaváltozásról szóló filmekben. Pedig már neve is van a műfajnak: cli-fi, vagy magyarosan kli-fi.
A klímaváltozást mára nem igazán kell megmagyarázni senkinek. Szó szerint a bőrünkön érezzük. A közhelyek pedig jó filmalapanyagok, mivel mindenki érti őket. A hollywoodi filmek tehát elvileg könnyen kiaknázhatnák a bolygónk és fajunk ökológiai sorsához fűződő félelmeinket. De az amerikai stúdiók – Roland Emmerich 2004-es Holnaputánját leszámítva – csak ritkán forgatnak olyan filmeket, amelyekben a cselekmény fontos eleme a klímaváltozás. Legalábbis így volt ez eddig. A Salon.com szerint 2014 mintha fordulópontnak tűnt volna e tekintetben.
Műfaji becenevet is kitaláltak már a klímaváltozásról szóló filmekre: sci-fi helyett cli-fi. Dan Bloom filmkritikus el is indította a „Cliffies”-díjakat, amelyeket ezentúl a legjobb, ökológiai problémákkal foglalkozó filmek nyerhetnek el.
Az idei mezőnyben a következő alkotások szerepeltek:
– The Young Ones. Jake Paltrow rendezése, mely az ivóvízhiányos jövőben játszódik. (Jake-ről tudni kell, hogy Gwyneth Paltow testvére.)
– The Rover. Ebben a thrillerben egy globális gazdasági összeomlás után játszódik 10 évvel, amelyben egy magányos férfi ered a nyomába annak a személynek, aki ellopta egyetlen vagyontárgyát, az autóját. A főszerepekben Guy Pearce és Robert Pattinson láthatók.
– Into the Storm. Valójában a Twister (1996) alaphelyzetét melegíti fel újra ez az akciófilm. A hurrikánok kalandvágyó szerelmesei érkeznek egy kisvárosba, hogy szemtanúi legyenek annak, ahogy lecsap a közeledő vihar. Itt viszont el sem hangzik a klímaváltozás szó, holott a ciklonok, tájfunok éppen a felmelegedett tengerekből nyernek nagyobb energiát, hogy minél mélyebbre hatoljanak a szárazföldön.
– Noé. Múltbéli özönvíz, a teremtés/genezis sokszínűsége és a bárka.
– Csillagok között. Itt már menthetetlen bolygónk, ezért más égitesten keres újabb hazát az emberiség.
– Snowpiercer. Talán ez az egyetlen bevállalós film, már ami a klímavédelem kérdéseivel történő foglalkozást illeti. Igaz, a jövőkép itt sem rózsás: a „geoengineering” – vagyis a klímaváltozás technológiai eszközökkel való megfékezése – kudarcot vallott, sőt éppen ellenkezőképpen sült el, mint ahogy tervezték. Beköszöntött a második jégkorszak. A film nem bújik ki annak kimondása alól, hogy a fogyasztói társadalom a bűnös, fenntartásának ökológiai következményeit mindenki megfizeti, vagyoni helyzettől függetlenül.
Hol van a Dustin Hoffman és Robert Redford főszereplésével készült Az elnök embereihez hasonló klímapolitikai krimi? Hol van a klímaváltozás és a kollektív tudatalattiban zajló feszültségek összekapcsolása, hasonlóan apokaliptikus-spirituális formában, mint amit Peter Weir kísérelt meg Az utolsó hullámban (1977)? Hol van Mexikói-öbölben történt BP-olajkatasztrófa hiperrealista filmfeldolgozása?
Csupa kiaknázatlan lehetőség…
Zöldinfó
Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint
Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).
A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.
A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Itt a tökéletes akkumulátor a napelemek számára
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Csak hét országban maradt a határérték alatt a levegő szállópor-koncentrációja 2023-ban
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Fontos napelemes törvényjavaslatot fogadott el az EP
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
A világ legnagyobb tetőre telepített naperőművét építik
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés