Kapcsolatfelvétel

Egyéb

Tucatnyi újabb névvel jelentkezett a Sziget

Létrehozva:

|

Tucatnyi újabb névvel jelentkezett a Sziget, köztük nagy visszatérők és aktuális sztárok, ahogy ez a Szigeten már lenni szokott. Jön például a “ska egyik ékköve”-ként titulált Madness, Sir Bob Cornelius Rifo, DJ elektronikus zenei projektje, a The Bloody Beetroots, az amerikai popcsillag, Kelis, a ska-punk vonalon orosz népzenei elemekkel mozgó Leningrád és sokan mások.

A Szigeten már többször megmutatták, milyen egy végigtáncolható, végigénekelhető és végigtombolható skabuli, és ez nem lesz másként az idén sem: a Madness, a műfaj talán legnagyobb sztárja, a tavalyi új lemez és megasláger után újra aktivizálódik. Egyszer már 2007-ben bebizonyították, hogy nem viccelnek, olyan bulit csaptak, hogy még azt is elhittük nekik, ha arra van szükség, megváltoztatják az időjárást is. Hangos és látványos produkcióval érkezik az idei Szigetre a The Bloody Beetroots, Sir Bob Cornelius Rifo, DJ elektronikus zenei projektje, mely már korábban is varázsolta el a Sziget publikumát, de azóta igazi világsztárokká lettek. Tavaly még Paul McCartney is közös számot készített velük. Idén meg alig van magára valamit is adó fesztivál, ahol ne lépnének fel.

Az idén augusztusban harmincötödik születésnapját ünneplő Kelis nemcsak a rajongóit lenyűgöző parádés színpadi produkcióiról ismert szerző-énekesnő: eddigi karrierje során kétszer jelölték Grammy-re, elvitte az év felfedezettjének járó díjat a Brit Awards-on, a Q magazin legjobb videó díját és korábban őt választotta az NME a legmenőbb r’n’b énekesnek. Kelis a most áprilisban megjelent Food című albumával érkezik a Szigetre, amely előtt a kritikusok egyöntetűen emelték meg a kalapjukat.

Szergej Shnurov énekes elementáris vokálja egy kifogástalanul brutális zenekarral, a Leningráddal társul, melyben nem hibáznak sem a kőkemény fúvósok, sem a gitárok. Az elmúlt évek Szigetei nem telhettek el a frenetikus koncertjeik nélkül, szinte már házi zenekarnak számítanak, de mindig diadalt aratnak. 2014-ben sem lehet ez másként.

Legfrissebb, sorrendben harmadik nagylemezével, az idén márciusban megjelent Himalayannal érkezik hozzánk a számos nemzetközi fesztivált megjárt southamptoni trió, a Band Of Skulls. Egyedi stílusuk leginkább a Kills-éhez, a Black Keys-éhez áll közel, számaik népszerű videójátékokban, tévés sorozatokban, filmekben szólaltak meg, most viszont végre élőben is láthatjuk őket.

Legfrissebb, tizenkét új szerzeményből álló albumával, az áprilisban megjelent By Absence of the Sunnal érkezik a Szigetre a Triggerfinger. Ők azok, akik ha kell, keményvonalas, lendületes és feszes tempójú, vagy ha a hangulat úgy diktálja, finoman átszellemült, érzelmes rockot játszanak. Majd meglátjuk.

Advertisement

Deniz Koyu egy kivételes képességű, nagy jövő előtt álló török DJ-producer, a populáris, popresszív house zene univerzumának új csillaga. Zenéi életerősek és monumentálisak, a szakma a tenyerén hordozza, tekintélyes előadók nyilatkoznak elismerő szavakkal tehetségéről. Most a Sziget vendége lesz ő is.
Slágerlistákat meghódító és a netes e-zenei ellátókban figyelemreméltó letöltéseket produkáló slágerek, hatalmas partyk a legjobb klubokban, illetve tömegeket megmozgató fesztiválokon, remixfelkérések világsztároktól, szédületes, penge, szenvedélyes, tempós és egészségesen adikttív house zene. Ez a berlini elektronikus zenész, DJ és producerfenomén, Thomas Gold csodálatos világa.

Quentin Mosimann profi karrierje majdnem tíz éve tart, de az elmúlt öt évben futott be igazán. Bombasztikus, száguldó, felemelő kiállásokkal teli, progresszív electro house a fő játékterepe, világhírű klubokban lép fel és tömegeket megmozgató e-zenei rendezvényekre hívják szettelni, 2008-ban ő lett a francia “Pop Idol”, 2011-ben a legjobb dance DJ-vé választották neve pedig egy ideje minden évben megtalálható a korunk DJ-it rangsoroló legfontosabb összeállításában, a DJ Mag százas listáján.

A Black Sun Empire az utóbbi idők egyik legformabontóbb drum’n’bass produkciója, melyet három hihetetlenül kreatív elektronikus zenész irányít. Hiperszuggesztív zenéjük így a drum’n’bass árnyékvilágának félelmetes motívumaival szimpatizáló neurofunk és a techstep műfajába sorolható, de a korszellemnek megfelelően saját hangzásukat mostanság dubstepbe is szívesen ültetik át.

AZ INVSN-es Dennis Lyxzén, korábban a Refused és az (International) Noise Conspiracy arcaként ismerté vált punk rockzenész. Most régi-új bandája élén érkezik közénk. Sötét, kontrasztos, inkább dekadens, mintsem komor, érzelmeket felkorbácsoló zenéjük a hetvenes-nyolcvanas években népszerű power pop műfajt kelti új életre. Őket is hallhatjuk az idei Szigeten.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Egyéb

A lándzsás útifű nemcsak köhögés ellen jó, kiváló modellnövény is

A növényi populációk működésének pontosabb megértéséhez vitt közelebb a sokunk által csak gyógy- vagy gyomnövényként ismert lándzsás útifű. A MATE munkatársának részvételével zajlott nemzetközi kutatásról a napokban jelent meg publikáció az ökológiai szakterületen rendkívül nívós Functional Ecology szakfolyóiratban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Gyakran előfordul, hogy egy adott növényfaj egymástól távol élő populációi között jelentős eltérések fedezhetők fel, többek között a növény magassága vagy a levél alakja és mérete között. Mindez azzal magyarázható, hogy a különféle környezeti tényezők – pl. a domborzat, talaj, hőmérséklet, fény, csapadék – különbözőképpen hatnak egy adott növényfajra a természetes elterjedési területének különböző pontjain, és megint másként azokon a területeken, ahova emberi behurcolás által került.

Arról azonban ez idáig csak jóval kevesebbet lehetett tudni, hogy mi történik mindeközben a növények gyökérzetével, hogyan változik azok hossza, átmérője. Az ismeretek bővítése érdekében a PlantPopNet nemzetközi populációökológiai hálózat végzett nagyléptékű vizsgálatokat, melynek egyik fontos forráspopulációja a MATE Georgikon Campus területén található lándzsás útifű állomány volt.

„Az üvegházi kísérlethez európai, észak-amerikai és ausztrál, tehát őshonos és nem őshonos populációkból származó lándzsás útifű magokat használtunk fel, és elsősorban arra kerestük a választ, hogy a gyökérjellemzők milyen mértékben változnak a populációk között, a felszín feletti (levél)tulajdonságokhoz viszonyítva” – mutat rá Dr. Bódis Judit, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense, a Functional Ecology szaklapban megjelent tanulmány magyar társszerzője.

Az eredmények alapján a gyökértulajdonságok ugyanolyan mértékű eltérést mutattak a populációk között, mint a levéltulajdonságok, sőt néha még nagyobbat is. Ugyanakkor ez a változatosság csak kismértékben volt magyarázható a magok eredeti származási helyével, a származási terület környezeti feltételeivel.

„Ugyan a magok nagyon eltérő környezetből származtak, a kísérleti növények egységesen reagáltak a kezelésekre: alacsonyabb vízellátottság esetén a gyökerek rövidebbek lettek, és viszonylag több biomasszát tartalmaztak, valamint a gyökér- és levéltömeg jelentősen nőtt a mikorrhiza gombákkal való beoltással. Érdekes módon a gombapartner kolonizációja nagyobb volt az alacsony vízellátottságú gyökerekben, ami arra utal, hogy az erőforrás-korlátozott környezetben nagyobb az együttműködés, és a növények kevesebb gyökeret hoznak létre” – magyarázta Dr. Bódis Judit.

A környezeti tényezők változásai tehát azonos válaszokat indukálhatnak egy adott faj esetében akkor is, ha a növények különböző forráspopulációkból származnak, és az adekvát válaszreakcióban jelentős támogatást kaphatnak a növények mikorrhiza gombapartnereiktől. Mint arra a kutatók rámutatnak, érdekes lenne a kísérleti körülmények után terepi viszonyok között is megerősíteni az eredményeket.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!