Zöldinfó
Eltűnő gleccserek veszélyeztethetik Közép-Ázsia vízellátását
Kutatóexpedíción vizsgálták Közép-Ázsia gleccsereinek változásait az SZTE szakemberei.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kutatóexpedíción vizsgálták Közép-Ázsia egyik legfontosabb ivó- és öntözővízbázisát jelentő Tien-san hegység gleccsereinek évszázados változásait a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) oktatói és hallgatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. A kutatócsoport munkáját Prinz Gyula, egykori szegedi földrajzprofesszor 1906 és 1909 közötti közép-ázsiai utazásai alapozták meg – írja az alternativenergia.hu. A résztvevők a szeptember indulás előtt már hónapokkal elkezdett munka során pontosan rekonstruálták Prinz Gyula 1906-os és 1909-es expedícióinak összesen mintegy 9100 kilométeres útvonalát. Az egykor készített térképek mai földrajzi koordináta-rendszerbe történő illesztésével és digitalizálásával sikerült azonosítaniuk az utazó táborhelyeit, útvonalát és panorámarajzainak, fényképeinek készítési helyszíneit.
A Szilassi Péter, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének professzora vezette expedíció során a kutatók saját terepi megfigyeléseiket és fotódokumentációjukat összevetették Prinz Gyula fényképeivel, leírásaival és panorámarajzaival; több helyszínen 126 év után megismételték egy másik neves magyar Tien-san-kutató, Almásy György 1900-ban készített fényképfelvételeit is. Összehasonlították a 120 évvel ezelőtti tájképet és mérési eredményeket a mai adatokkal, és vizsgálták a klímaváltozás és az emberi tevékenység együttes hatásait is. Az 1600 és 3800 méter közötti magasságban végzett terepi munkába aktívan bekapcsolódtak az SZTE földrajzos, geoinformatikus és doktorandusz hallgatói. A diákok a geodéziai mérések, a drónos adatgyűjtés, a terepi térképezés és a kutatási adatok értelmezése révén első kézből tapasztalhatták meg, hogyan zajlik a tudományos kutatás a gyakorlatban.
A 120 évvel ezelőtti és mai rajzok, fényképek, térképek és adatok összevetéséből kiderült, hogy a bányászat, az infrastruktúra-fejlesztések és a gleccserek visszahúzódása jelentős környezeti változásokat eredményezett. Az expedíció egyik legfontosabb eredménye azonban a térség vízháztartásának és tájhasználatának átalakulását dokumentáló megfigyeléssorozat volt. Kirgizisztánban, Os városa közelében például azt figyelték meg, hogy a több száz éves öntözőcsatornák helyét egyre nagyobb arányban modern vízvezeték-rendszerek veszik át. Ezek elsődleges feladata ma már a mezőgazdasági öntözés helyett a növekvő lakossági vízigény biztosítása.
Különösen fontos kutatási helyszín volt a 3080 méter magasan fekvő Köl-tör, melyet Prinz Gyula fedezett fel 1909 szeptemberében, és feleségéről Lilly-tónak nevezett el. Ezen a helyszínen a múlt század elején leírt hófoltok teljesen eltűntek, a tó vízszintje pedig legalább két méterrel csökkent. A következő időszakban az SZTE kutatói Prinz Gyula 1906-os részletes térképei, az 1970-es évekből származó szovjet katonai térképek, a drónfelmérések, műholdképek és a jelenlegi terepi mérések segítségével számszerűsítik a gleccserek visszahúzódásának ütemét. E kutatás eredményei különösen fontosak, mivel Közép-Ázsia gleccserei jelenleg mintegy 80-100 millió ember ivóvízellátásához, mezőgazdasági öntözéséhez és energiatermeléséhez járulnak hozzá. Az összegyűjtött adatok a jövő fenntartható vízkészlet-gazdálkodási stratégiáinak megalapozását is szolgálhatják ebben, a klímaváltozás hatásaira különösen érzékeny térségben.
Az expedíció résztvevői tapasztalataikról október 20-án 16 órakor az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetében, a Magyar Földrajzi Társaság előadóülésén számolnak be. Szilassi Péter útját a Külügyminisztérium Klebelsberg Kunó Kutatói Ösztöndíja finanszírozta, a hallgatók és Szatmári József docens a Pannónia Ösztöndíjprogram támogatásával vehettek részt az expedíción.
Zöldinfó
Tiszta energiára építené át Európa energiafogyasztását az EU
Európának át kell alakítania energiafogyasztási szokásait.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Amikor fosszilis tüzelőanyagokat importálunk, az azokkal együtt járó sokkokat és válságokat is importáljuk, ezért Európának át kell alakítania energiafogyasztási szokásait – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Európa energiafogyasztási szokásainak átalakítása mellett érvelt az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, hogy az unió így előzze meg azokat a sokkokat és válságokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok behozatalával járnak – írja az alternativenergia.hu. Ursula von der Leyen az októberi EU-csúcsot előkészítő európai parlamenti plenáris vitában hangsúlyozta: már most meg kell hozni azokat a stratégiai döntéseket, amelyek a jövőben biztosítják Európa energiafüggetlenségét. Mint mondta, ehhez a fosszilis tüzelőanyagokat Európában előállított tiszta villamos energiával kell felváltani.
Emlékeztetett, hogy a termelés terén az Európai Unió már jelentős előrelépést ért el: tavaly első alkalommal fordult elő, hogy a szél- és napenergia több villamos energiát termelt az EU-ban, mint az összes felhasznált fosszilis tüzelőanyag együttvéve. Von der Leyen szerint ugyanakkor megfelelő infrastruktúrára is szükség van ahhoz, hogy a megtermelt tiszta energia eljusson oda, ahol szükség van rá, ezért sürgette az elektromos hálózatokra vonatkozó uniós intézkedéscsomag elfogadását. Közölte: a javaslat már az uniós társjogalkotók előtt van, és reményét fejezte ki, hogy az év végéig megállapodás születhet róla.
Ursula Von der Leyen hangsúlyozta: a tiszta energia előállítása és célba juttatása önmagában nem elegendő, Európának növelnie kell a villamosenergia-felhasználás arányát is. Jelenleg a villamos energia az EU végső energiafogyasztásának kevesebb mint egynegyedét teszi ki. Az Európai Bizottság villamosítási cselekvési terve ezért azt a célt tűzi ki, hogy az arányt megduplázzák 2040-re.
A bizottsági elnök szerint a cél elérésével az Európai Unió évente mintegy 260 milliárd euróval csökkenthetné a fosszilis energia importját. Von der Leyen hozzátette: az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban további intézkedéseket terjeszt elő annak érdekében, hogy lehetővé tegye e célok megvalósítását. “Minden egyes elektron tiszta energia, amelyet az Európai Unióban termelünk és használunk fel, olyan energia, amelyet nem kell a kiszámíthatatlan globális piacokról importálnunk” – mutatott rá. Beszédében elmondta továbbá, hogy az Európai Bizottság meg kívánja erősíteni a közös energiabeszerzést, és stratégiai párbeszédet kezdeményez az európai olajfinomítókkal a költségek csökkentése és az ellátásbiztonság erősítése érdekében.
Közölte: az energiaárak emelkedése február vége óta 100 milliárd euróval növelte Európa fosszilis energiahordozók behozatalára fordított kiadásait. Február vége óta a földgáz ára 140 százalékkal emelkedett, a dízel ára pedig megduplázódott. Ez a nyomás a vállalkozásokat és a háztartásokat egyaránt érinti, és a tél közeledtével tovább fokozódhat – figyelmeztetett. A bizottsági elnök szerint ezért azonnali intézkedésekre van szükség. Rövid távon célzott, személyre szabott támogatásokat szorgalmazott a legalacsonyabb jövedelműeknek a magas energiaárak hatásainak enyhítésére.
Az általános támogatásokat ugyanakkor elutasította, mivel azok véleménye szerint növelnék a keresletet, nagyobb mértékben kedveznének a magasabb jövedelműeknek és jelentős költségekkel járnának. Von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság stratégiai párbeszédet indít az európai olajfinomítókkal, a kezdeményezés célja a költségek csökkentése és annak biztosítása, hogy Európa – egyebek mellett a védelmi ágazat számára – rendelkezzen a szükséges energiaellátással.
Miután a G7-országok megállapodtak 100 millió hordó kőolaj és dízel stratégiai tartalékokból történő felszabadításáról, az EU további egy év rugalmasságot biztosítana az exportőröknek az uniós metánszabályok alkalmazásában, hogy az energiapiaci válság idején elkerülhetők legyenek a további költségek.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
