Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

35 ezer tonna illegális hulladék miatt került nyomás alá a horvát kormány

Bizalmi szavazást kezdeményezne az ellenzék a horvát kormány ellen egy veszélyeshulladék-ügy miatt.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bizalmi szavazás kezdeményezését jelentette be több horvát ellenzéki párt Andrej Plenkovic kormánya ellen, miután kiderült, hogy több tízezer tonna, részben európai uniós országokból illegálisan behozott veszélyes hulladék szennyezte a talajt Horvátország több pontján. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) több éve nyomoz az ügyben – írja az alternativenergia.hu. Tavaly februárban egy nemzetközi rendőrségi akcióban 13 embert vettek őrizetbe, az USKOK pedig tíz ember és négy vállalat ellen indított nyomozást. A gyanú szerint legalább 35 ezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része veszélyes hulladék volt. A hulladék egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A nyomozók szerint a külföldről érkező hulladékot újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd illegálisan elföldelték vagy a szabadban helyezték el. A hulladékban műanyag, elektromos és elektronikus berendezések feldolgozásából származó anyagok, egészségügyi hulladék, valamint építési anyagok is voltak.

A horvát közszolgálati televízió (HRT) értesülése szerint a nyomozók azt gyanítják, hogy már 2021-ben megkezdődött az illegális hulladék szállítása és lerakása a Gospic közelében fekvő egykori Velebit mezőgazdasági kombinátnál, holott a Tipos Resurs vállalat csak egy évvel később kapott megyei engedélyt nem veszélyes hulladék kezelésére. Az ügy azután váltott ki felháborodást, hogy nyilvánosságra kerültek a mezőgazdasági kombinát silójának területén végzett szakértői vizsgálatok eredményei. Csak ezen a helyszínen mintegy 37 ezer tonna vegyes hulladékot találtak, amelynek egy részét veszélyesnek és ökotoxikusnak minősítették.

Az ellenzék szerint a talajban emelkedett nehézfém-koncentrációt mutattak ki, a szakértői vizsgálatok pedig a lerakótól lejjebb található felszín alatti vízben PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták. A szakértők szerint csaknem 18 ezer négyzetméteren visszafordíthatatlanul károsodott az élőhely. Zoran Milanovic horvát köztársasági elnök “ökocídiumnak” nevezte a történteket, azonnali kármentesítést és a felelősök megbüntetését követelte. Mint fogalmazott, a likai földet évek óta európai uniós országokból érkező veszélyes hulladékkal mérgezik. Szerinte a kormány nem hivatkozhat tovább eljárásokra és közbeszerzésekre, mert veszélybe került az emberek egészsége, és fennáll a térség tartós szennyezésének veszélye.

Advertisement

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) bejelentette, hogy kezdeményezi a kormány leváltását, a Híd (Most) pedig arra kérte a parlamenti frakciókat, hogy közösen kezdeményezzenek bizalmi szavazást és a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Zvonimir Troskot, a Híd képviselője “riasztó ökológiai válságról” beszélt. A kormánykoalícióhoz tartozó Haza Mozgalom (DP) is azt javasolta, hogy nyilvánítsanak ökológiai katasztrófahelyzetet Likában, amely egy Közép-Horvátországot Dalmáciától elválasztó hegyvidéki tájegység. A horvát parlament környezet- és természetvédelmi bizottsága rendkívüli ülést tart Gospicban az ügy miatt.

Andrej Plenkovic miniszterelnök rendkívüli egyeztetésre hívta össze a kormánykoalíció pártjainak vezetőit. A kormányfő ugyanakkor visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint veszélyben lenne a lakosság, és az ellenzéket pánikkeltéssel és dezinformációk terjesztésével vádolta. Közölte, hogy a horvát közegészségügyi intézet szerint a likai ivóvíz biztonságos és fogyasztható. A miniszterelnök szerint a problémát büntetőjogi, környezetvédelmi és politikai szinten is kezelik. A felszínen található, nem veszélyesnek minősített mintegy ötezer tonna hulladék eltávolítására megismétlik a közbeszerzési eljárást, miután az első felhívásra egyetlen vállalat sem jelentkezett. A föld alá került, részben veszélyesnek minősített mintegy 30 ezer tonna hulladék ártalmatlanításához külföldi szakvállalatokat keresnek, mert Horvátországban nincs megfelelő létesítmény és kapacitás erre.

Advertisement

A kormányfő közölte azt is, hogy a környezetszennyezés büntetőjogi felelőseit a kármentesítés költségeinek megtérítésére is kötelezik. Az ügynek korrupciós szála is van. Az USKOK 2025 novemberében őrizetbe vette Andrija Mikulic akkori országos főfelügyelőt az illegális hulladéklerakással összefüggő korrupció gyanúja miatt. A férfi tagadta az ellene felhozott állításokat.

A gospici lakosok már 2022-ben figyelmeztették a hatóságokat a gyanús hulladékszállítmányokra. A helyi civil kezdeményezés tagjai azt állítják, hogy éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a városi és megyei hatóságoknak is tettek. Az állami felügyelőség közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést végeztek a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították.

Advertisement

Zöldinfó

Rekordokat döntött a hőség: minden eddiginél melegebb volt augusztus

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap, amikor az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti becsült szintet is, valamint a 2003-ban feljegyzett korábbi rekordot – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S). A közzétett adatok szerint 2026 augusztusa a valaha mért legmelegebb hónap volt, holtversenyben 2023 júliusával – írja az alternativenergia.hu. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. A globális átlagos felszínközeli léghőmérséklet augusztusban 16,96 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as időszak átlagánál. A június és augusztus közötti időszak volt továbbá a valaha mért legmelegebb időszak, hasonlóan 2024-hez, amikor közel azonos hőmérsékleti viszonyokat jegyezetek fel.

Európában augusztusban az átlagos felszínközeli levegő-hőmérséklet 20,26 Celsius-fok volt, ami 1,10 Celsius-fokkal meghaladta a vizsgált hónapra vonatkozó 1991-2020-as átlagot. Így az idei volt a valaha mért negyedik legmelegebb augusztus Európában. A 2026. június elseje és augusztus vége közötti időszakot egymást követő, rendkívül korán érkező, tartós és intenzív hőhullámok jellemezték. Ezzel a 2024-es és a 2022-es évek követően a 2026-os nyár lett a harmadik legmelegebb három hónapos időszak az európai kontinensen a mérések kezdete óta. Kiemelték, hogy augusztus folyamán jelentős szárazság uralkodott a kontinensen, súlyos aszályhelyzetről számoltak be Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában is. A száraz időjárás a kontinens több régiójában az aszály mellett erdőtüzek kialakulásához vezetett.

A csapadékhiány, mely júniusban a nyugati régiókban volt a legszembetűnőbb, az évszak folyamán fokozatosan kelet felé tolódott. Ezzel szemben az Ibériai-félsziget nyugati része, Görögország és Törökország déli része, Ciprus, valamint Északkelet-Európa az átlagosnál csapadékosabb volt. Európa nagy részén a folyók vízhozama rendkívül alacsony volt. A Szajna, a Rhone, a Loire jelentős szakaszain az 1992-ben kezdett adatrögzítés óta mért legalacsonyabb szezonális vízhozamokat regisztráltak, miközben rekordalacsony vízhozamok jellemezték a Duna, a Visztula és a Rajna teljes szakaszát is.

Advertisement

A világ többi része, köztük az Egyesült Államok déli, Mexikó északi, valamint Kanada egyes területei, a Magreb térség, az Afrika szarva régió egy része, Szibéria, Közép-Ázsia, Kína, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Észak-Ausztrália jelentős része az átlagosnál szintén szárazabb volt. A csapadékosabb régiók közé 2026 augusztusában az Egyesült Államok és Kanada keleti része, Alaszka, Oroszország nyugati és keleti területeinek egyes részei, Chile és Délkelet-Brazília, Ausztrália déli területei, valamint Ázsia legkeletibb vidékei tartoztak, beleértve Kelet-Kínát, Tajvant és Japánt.

A hónap során a sarkvidékeken kívüli óceáni vizeken mért havi átlagos felszíni hőmérséklet – a 2024. márciusi értékkel azonosan – elérte a valaha mért legmagasabb szintet, emellett ekkor mérték a napi globális óceáni felszíni hőmérséklet eddigi legmagasabb értékét is, 21,11 Celsius-fokot. Rekordmagas volt a vízfelszíni hőmérséklet a Csendes-óceán térségében is, ahol tovább erősödött a szélsőséges El Nino jelenség. Hatásai már a szárazföldön is érezhetők voltak: fokozták például az Indonéziában pusztító erdőtüzek intenzitását – erről a Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS) számolt be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák