Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

5 százalékra csökkentették a napelemes rendszerek építésének áfáját Romániában

Csökkentették az alternatív energiatermelésre szánt rendszerek építésére kiszabott áfát, erről kedden szavazott a román képviselőház döntéshozó fórumként, tudatta közleményében az RMDSZ.

Létrehozva:

|

A Szövetség kezdeményezésére a 19 százalékról 5 százalékra csökkenő áfa azokat a jogi- és magánszemélyeket, valamint állami intézményeket érinti, akik, illetve amelyek napelemekkel, napkollektorokkal és hőszivattyúkkal oldják meg az energiatermelést. Miklós Zoltán, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője elmondta, erre a módosításra azért volt szükség, hogy ösztönözzék az állampolgárokat és a közintézményeket arra, hogy alternatív energiatermelési módszerekbe fektessenek be, és ezáltal csökkentsék az országos hálózatból történő fogyasztásukat. A törvény a Hivatalos Közlönyben történő megjelenést követően 3 nap után lép érvénybe, írta a Maszol.ro.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák