Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

5 százalékra csökkentették a napelemes rendszerek építésének áfáját Romániában

Csökkentették az alternatív energiatermelésre szánt rendszerek építésére kiszabott áfát, erről kedden szavazott a román képviselőház döntéshozó fórumként, tudatta közleményében az RMDSZ.

Létrehozva:

|

A Szövetség kezdeményezésére a 19 százalékról 5 százalékra csökkenő áfa azokat a jogi- és magánszemélyeket, valamint állami intézményeket érinti, akik, illetve amelyek napelemekkel, napkollektorokkal és hőszivattyúkkal oldják meg az energiatermelést. Miklós Zoltán, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője elmondta, erre a módosításra azért volt szükség, hogy ösztönözzék az állampolgárokat és a közintézményeket arra, hogy alternatív energiatermelési módszerekbe fektessenek be, és ezáltal csökkentsék az országos hálózatból történő fogyasztásukat. A törvény a Hivatalos Közlönyben történő megjelenést követően 3 nap után lép érvénybe, írta a Maszol.ro.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák