Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

5500 éves lehet a világ legöregebb fája

Létrehozva:

|

Egy chilei tudós szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagyapának becézett, négy méter vastag törzsű patagónciprus.

A spanyolul Alerce Milenariónak is nevezett tűlevelű fáról készített tanulmányában Jonathan Barichivich, a párizsi Éghajlat- és Környezettudományi Laboratórium chilei tudósa arra a megállapításra jutott, hogy a fa akár 5484 éves is lehet, vagyis legalább 600 évvel idősebb, mint a korábbi csúcstartó. A The Guardian cikke szerint Maisa Rojas Chile környezetvédelmi minisztere, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének tagja “csodálatos tudományos felfedezésnek” nevezte a hírt. A patagónciprus (Fitzroya cupressoides) Chilében és Argentínában őshonos tűlevelű fa, amely az óriás mamutfenyőkkel és a mamutfenyőkkel egy családba tartozik. Barichivich 2020-ban vett mintát vett a Dédnagyapából, de az általa használt fúróval nem tudott a magjához férni. Ezután számítógépes modellek segítségével a környezeti tényezők és a véletlenszerű eltérések figyelembevételével határozta meg a fa korát.

Mivel még teljesen nem tudta megszámolni a fa évgyűrűit, Barichivich tudományos folyóiratban még nem publikálta a fa koráról szóló becslését, de mint jelezte, reményei szerint ezt a következő hónapokban pótolni tudja. Ha eredményei beigazolódnak, akkor az Alerce Milenario 600 évvel öregebb a Kaliforniában található, Matuzsálem néven ismert, 4853 éves simatűjű szálkásfenyőnél, amelyet jelenleg a legidősebb fának tartanak. A Dédnagyapa az Alerce Costero nemzeti park hűvös, párás környezetében él, hasadékai moháknak, zuzmóknak és más növényeknek nyújtanak menedéket. Barichivich szerint a fát veszélyezteti, hogy a park látogatói körbesétálhatják a törzsét, és a globális felmelegedés okozta szárazság is.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: Wikipedia

Advertisement

Zöldinfó

Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül

Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.

“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.

A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.

Advertisement

Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.

Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák