Zöld Közlekedés

Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók

Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-06-15

Szerző:

Vanessza

Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.

Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.

Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.

A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.

Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).

Zöld Közlekedés

Települések, munkahelyek és közintézmények versenyeznek a Kerékpárosbarát címért

A kerékpárosbarát címre idén is pályázhatnak a települések, munkahelyek és közintézmények.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Települések, munkahelyek és közintézmények idén is pályázhatnak a kerékpárosbarát címre – közölte a Közlekedési és Beruházási Minisztérium az MTI-vel. A közlemény szerint a minisztérium, valamint a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (KTI) idén is meghirdeti Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely pályázatát, amelyen települések, munkahelyek és közintézmények nyerhetik el a címet a tavaly megvalósított fejlesztéseikkel és szemléletformáló erőfeszítéseikkel – írja az alternativenergia.hu. A pályázatra három kategóriában lehet jelentkezni, kerékpárosbarát település, kerékpárosbarát munkahely és kerékpárosbarát közintézmény, köztük például óvodák, iskolák, önkormányzatok.

A “Kerékpárosbarát” címet azok a pályázók nyerhetik el, akik jelentős lépéseket tettek környezetük biztonságosabbá és zöldebbé tételéért, és példát mutatnak más települések, munkahelyek és közintézmények számára. A pályázatokat október 30-ig lehet benyújtani elektronikus úton a KTI online pályázói felületén, a https://www.kti.hu/kbt-kbm/ címen. Az eredményhirdetés novemberben várható. A pályázatot először 2006-ban írták ki. A kezdeményezés célja, hogy a munkába járásban és a mindennapi közlekedésben egyre nagyobb szerepet kapjon a kerékpár, hozzájárulva az egészségesebb életmódhoz és a környezet védelméhez – olvasható a minisztérium közleményében.

Tovább olvasom