Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: tartamos erdőgazdálkodás a Fenntarthatósági Témahéten

Miért mohos a fák törzse, mi történik a lehullott ágakkal, s milyen állatok élnek az erdőkben? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az Agrárminisztérium munkatársainak budapesti erdőkről szóló előadásán a résztvevők az idei Fenntarthatósági Témahéten – közölte a tárca pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Pénteken zárult a 2023-as Fenntarthatósági Témahét, melynek környezettudatos témái közül a fenntartható értékhez kapcsolódva tartott előadást Szentpéteri Sándor az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs főosztály vezetője és Kovács Ferenc a Vadgazdálkodási főosztály vezetője. A témahét szervezői idén öt izgalmas tananyagot kínáltak a diákok számára biodiverzitás, fenntartható értékek, energia, tudatos fogyasztás és hulladék témában – írták. Az Agrárminisztérium a témahetet támogató szervezetként a Budakeszi Vadasparkot, illetve a Hármashatárhegyi Guckler Károly út erdei sétányát, a Pilisi Parkerdő helyszíneit választotta a budapesti erdőkről szóló előadásainak helyszínéül, ahol a Széchenyi István Általános iskola 4/d és a Városmajori Gimnázium 10/a osztályát látták vendégül a kihelyezett óra keretében – áll a közleményben.

Az Agrárminisztérium munkatársainak alapvető célja volt, hogy a gyerekeket közelebb hozza a természethez. Ehhez kiváló lehetőséget jelentett a külső helyszín, az erdő. A természetben, kézzel fogható közelségben, gyakorlati illusztrálással tudtak tájékoztatást adni a gyerekeknek, illetve a felmerülő kérdéseikre is könnyebben, érthetőbben tudtak úgy választ adni, hogy közben szemléltették is azt. Szerencsés, amikor a környezetről szóló nevelés-oktatás a környezetben és a környezetért folyik. A Vadasparkban a közeli erdőt bejárva, fát ültetve ismerkedhettek meg az erdők élővilágával és az ökológiai összefüggésekkel, valamint a fenntarthatóság gondolatával. Szó volt továbbá a budapesti erdők történetéről, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságáról is – írták. 

A köznevelésben 2023. április 24. és 28. között hirdették meg az idei Fenntarthatósági Témahetet, amelynek célja, a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése iskolai keretek között. A témahétre az egész Kárpát-medencéből – így a határon túlról is – csatlakozhattak magyar nyelven oktató általános iskolák és középfokú oktatási intézmények. A programsorozat sikerét jelzi, hogy 2022-ben több mint 1700 iskola, közel 400 000 diákja csatlakozott a témahéthez. A témahéthez nemcsak az Agrárminisztérium munkatársai, hanem az állami erdőgazdaságok is számos programmal kapcsolódtak idén – írta az AM.

Advertisement

Zöldinfó

Ritkaföldfémek és lítium: geopolitikai fegyverré válhatnak a kritikus nyersanyagok

A kritikus nyersanyagok ellátási láncainak diverzifikálását sürgeti a Nemzetközi Energiaügynökség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kritikus nyersanyagok ellátási láncainak földrajzi koncentrációja tovább erősödött, miközben az exportkorlátozások miatt az ellátásbiztonsági kockázatok egyre inkább gazdasági és nemzetbiztonsági kihívássá válnak – állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétett Global Critical Minerals Outlook 2026 című tanulmányában. A jelentés szerint a kritikus ásványi nyersanyagok az elmúlt években az energia-, gazdaság- és nemzetbiztonsági politika középpontjába kerültek – írja az alternativenergia.hu. Bár továbbra is aggodalomra ad okot egyes nyersanyagok – különösen a réz – jövőbeni kínálata, a kormányok figyelme egyre inkább az ellátási láncok ellenálló képességének növelésére és a beszerzési források diverzifikálására irányul.

Az IEA rámutatott, hogy a finomítási kapacitások koncentrációja 2025-ben tovább nőtt. Az elmúlt két évben a finomított nyersanyagok kínálatának bővüléséből a nikkel esetében több mint háromnegyed részt Indonézia, a többi kulcsfontosságú energiahordozó-ásvány esetében pedig Kína adta. A mangán, a nikkel és a grafit piacán a kínálat növekedése gyakorlatilag teljes egészében a vezető piaci szereplőtől származott. Kivételt a ritkaföldfémek jelentettek, ahol az Egyesült Államokban indított új beruházások és a malajziai termelés bővülése mérsékelte a koncentrációt. A tanulmány szerint az exportkorlátozások megsokszorozódása a korábban elméleti kockázatnak tekintett ellátási függőséget közvetlen gazdasági fenyegetéssé változtatta.

Kína 2023 óta megháromszorozta az exportellenőrzés alá vont ásványi termékek körét, míg a Kongói Demokratikus Köztársaság a kobaltra, Zimbabwe a lítiumra, Mozambik pedig a grafitra vezetett be kereskedelmi korlátozásokat. Az IEA kiemelte, hogy 2025-ben már kézzelfoghatóvá váltak a túlzottan koncentrált ellátási láncok gazdasági következményei. Kína tavaly áprilisban exportkorlátozásokat vezetett be hét nehéz ritkaföldfémre, ami több autógyártót termelésének visszafogására vagy ideiglenes leállítására kényszerített. Az októberben tovább szigorított intézkedések – amelyeket később egy évre felfüggesztettek – teljes körű bevezetése évente mintegy 6500 milliárd dollár értékű, Kínán kívüli feldolgozóipari termelést veszélyeztethetne az autóiparban, a csúcstechnológiai, a védelmi és az energetikai ágazatban.

Advertisement

A jelentés szerint a kritikus ásványi nyersanyagokba irányuló beruházások értéke 2025-ben 9 százalékkal csökkent, ezzel több éves növekedési időszak szakadt meg. A legnagyobb visszaesés az akkumulátoripari fémeknél következett be: a beruházási kiadások több mint 20 százalékkal, a lítiumtermelő vállalatok esetében pedig mintegy 40 százalékkal estek vissza. Ezzel szemben a rézipari beruházások 8 százalékkal emelkedtek, ami az IEA szerint a fém hosszú távú keresleti kilátásaiba vetett bizalmat tükrözi.

Az ügynökség ugyanakkor kedvező fejleménynek nevezte, hogy a kormányok egyre aktívabban támogatják a kritikus nyersanyagok ellátásának bővítését és diverzifikálását. A fejlett gazdaságok állami finanszírozási vállalásai 2025-ben megközelítették a 65 milliárd dollárt, ami több mint négyszerese a 2023-as szintnek, bár a tényleges kifizetések továbbra is elmaradnak a vállalásoktól. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint a legfrissebb elemzés azt mutatja, hogy viszonylag kis mennyiségű kritikus nyersanyag ellátási láncaitól rendkívül nagy gazdasági érték függ, miközben ezek a láncok továbbra is erősen koncentráltak és sérülékenyek. Hozzátette ugyanakkor, hogy biztató előrelépések tapasztalhatók, különösen a ritkaföldfémek ellátási láncaiban, ahol a célzott szakpolitikai intézkedések és a beruházásösztönzés már éreztetik hatásukat. Az IEA szerint a diverzifikált beszerzés magasabb költségei a jelenlegi geopolitikai környezetben a gazdasági biztonságot szolgáló biztosítási díjként is felfoghatók.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák