Zöldinfó
Így éri meg nyílászárót cserélni
Akár az energia 15-20 százalékát is megspórolhatjuk a nyílászárók modernizálásával.
A rezsicsökkentés átalakítása miatt szinte minden háztartás számára kiemelt kérdéssé vált az energiahatékonyság. Az elfogyasztott energia mérséklésére számos módszer van, az egyik leghatékonyabb a nyílászárók cseréje, ezt a beruházástípust mutatja be a Pénzcentrum.
A nyílászárók modernizálásával akár az energia 15-20 százalékát is megtakaríthatjuk. Az ilyen felújításokra óriási szükség lenne itthon, hiszen rengeteg otthon régóta vár a korszerűsítésre. A nyílászárócsere mellett szól, hogy ez az egyik legegyszerűbb és leggyorsabban kivitelezhető a három fő energetikai beruházás között – a másik kettő a szigetelés és a gépészeti korszerűsítés.
„Tudatos tervezéssel jelentős energiamegtakarítást érhetünk el, hiszen akár már egy plusz rétegű üveggel jobb lesz a hő- és hangszigetelési tulajdonsága a nyílászárónknak. Fontos azonban, hogy otthonunkra komplex egységként tekintsünk, így az energetikai fejlesztéseket egy, ha szükséges hosszabb távra elosztott teljes csomag egységeiként kezeljük” – mondta az Újház Centrum szakértője a Pénzcentrumnak.
Fontos kiemelni, hogy a megvalósításra akár heteket is várni kell, és ahogy haladunk előre az évben, úgy nő a várakozási idő, annak ellenére, hogy az elmúlt egy évben 40 százalékkal csökkent a kereslet. „A Covid járvánnyal kezdődő fellendülés a lakossági piacon valamint az otthon felújítási támogatás 3 éven át túlfűtötte a piacot. A szállítási határidők a szokásos 3-4 hét helyett 8-10 hétre növekedtek, és a magas kereslet, valamint az alapanyaghiány az árakat az elmúlt 3 évben megduplázta. 2023 év elején még érezhető volt a lendület, aztán fokozatosan csökkent” – nyilatkozta Stascheit André, az Ablak Ablak munkatársa.
A szakértő szerint január és február nagyjából üres járat, márciusra, áprilisra és május elejére enyhe fellendülés jellemző, június közepétől az iskola második hetéig pedig mérsékelt a forgalom – tehát nem érdemes őszig, télig halogatni. Mint hozzátette, egy átlagos, 80 négyzetméteres otthonban 6-8 ablak található, a teljes felújítás itt legalább 800 ezer forintba kerül.
Érdemes azt is kiemelni, hogy a nyílászárók cseréje bármennyire kifizetődő, alapos tájékozódást, tervezést igényel. A cég kiválasztásánál például ajánlott különösen odafigyelni.
Zöldinfó
Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem
A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.
Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.
Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.
A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.
Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
