Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ÉVOSZ: az építőipar rendelésállománya 30 százalékkal kisebb, mint 2022 közepén volt

Az építőipar rendelésállománya 30 százalékkal kisebb lett 2023 első félévének végén a múlt év közepéhez viszonyítva; az idén kötött új szerződések volumene 37 százalékkal marad el a 2022 első felében kötött szerződésekétől az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) adatai szerint.

Létrehozva:

|

A szövetség az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozza: az év második fele az erős piaci versenyről, a túlélési stratégiákról szól. A szakszövetség szerint számos építési vállalkozás, tervező- és mérnökiroda az erősödő verseny mellett sem fog elegendő munkához jutni az év hátralevő részében. Emiatt az építési vállalkozások többségénél radikális költségcsökkentésre van szükség, ami létszámleépítéseket hozhat magával. Az ágazat szereplői a szakmunkásokat és mérnököket mindenképp szeretnék megtartani, amihez azonban munkára van szükségük – mutat rá az ÉVOSZ. A közlemény idézte Koji Lászlót, a szakmai szövetség elnökét, aki elmondta: az állami megrendelések visszafogása (mintegy 3000 milliárd forint nagyságrendben), a lakásépítés és felújítás 25 százalékos csökkenése, valamint a külföldi befektetők importanyag-, unión kívüli munkaerő- és kivitelezői kapacitáshasználata együttesen hozta kritikus helyzetbe a hazai építésgazdasági értéklánc szereplőit.

Ezért a szakszövetség szükségesnek tartja a kormányzati építési-beruházási közbeszerzések folyamatos előkészítését, az előkészítések felgyorsítását, az ajánlatkérések további meghirdetését és a projektek megvalósításának vállalkozásba adását. Az ÉVOSZ olyan témákban vár előrelépést, mint az országos lakóingatlan-felújítási, illetve a bérlakásépítési program, az ivóvíz- és csatornarendszerek rekonstrukciós programja, valamint a nagyvárosi közlekedést segítő városi infrastruktúrafejlesztő program. Hozzátették, a szakszövetség fontosnak tartja az Állami Építési Beruházások Kerettörvényének mielőbbi elfogadását, hogy tovább lehessen lépni a tízéves állami beruházási program meghatározásában. Ez kiszámíthatóbbá tenné a piaci szereplők lehetőségeit is. Az építőiparosok a lakossági kapcsolataik alapján azt is jelezték, hogy a lakásépítők a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) aktualizálására, valamint az energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra várnak.

Kiemelték, hogy a lakásépítés és felújítás az állami ösztönzők és a lakosság részére elfogadható banki finanszírozás nélkül tovább szűkül. Az ÉVOSZ arra is rámutatott, hogy az Európai Unión kívüli befektetők létesítményeinél a magyarországi termékgyártók, tervezők és kivitelezők egyre kevésbé kapnak esélyt a közreműködésre. Mindezek miatt az építési vállalkozóknak mindent meg kell tenniük hatékonyságuk javítása érdekében – véli a szakmai szövetség, példaként említve a felnőttképzést, továbbképzést. A munkaadók által indított vagy  kezdeményezett képzési programoknak megtartó szerepük van a foglalkoztatottak körében – olvasható az ÉVOSZ közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák