Zöldinfó
Nem minden zöld, amiről azt állítják
Többszintes, államilag szabályozott fenntarthatósági jelölőrendszer kialakítását javasolja a GVH.
Sok esetben nem egyértelműek, zavarosak a zöld reklámüzenetek, a fogyasztók jelentős része pedig nincs tisztában az egyes állítások és jelölések pontos tartalmával, illetve jelentésével – többek között ezekre is rávilágít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) most lezárt piacelemzése, amelyben a nemzeti versenyhatóság vizsgálói a zöld állításokat és reklámüzeneteket elemezték. A GVH a honlapján közzétett tanulmányban javaslatokat is megfogalmazott a piaci szereplők és a jogalkotó számára.
A Gazdasági Versenyhivatal 2022 novemberében indított piacelemzést annak részletes feltárására, hogy az élelmiszerek, a ruházati termékek, a vegyipari termékek és a kozmetikumok körében milyen környezetvédelmi (ún. „zöld”) állításokat alkalmaznak a vállalkozások. A vizsgálattal a nemzeti versenyhatóságnak kettős célja volt. Egyrészt, felmérni, hogy milyen mértékben befolyásolják ezen zöld állítások a fogyasztók vásárlási szándékait, másrészt, hogy mennyire elterjedtek ezek az üzenetek a különböző kommunikációs csatornákban, és a vállalkozások hogyan igazolják azokat.
Sok piaci szereplő márkaépítésre használja, de a fogyasztók jelentős része nem érti a zavaros zöld üzeneteket
A GVH kutatása alapján a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos üzenetek a reklámokban kevésbé gyakoriak, leginkább a honlapokon, illetve a termékek csomagolásain jelennek meg a zöld állítások és logók. A reklámokban megjelenő állítások jelentős része a termékek csomagolóanyagához kapcsolódik, pedig a termékek környezeti terhelésének döntő részét jellemzően nem a csomagolás okozza. A kutatás arra is rávilágít, hogy a zöld állítások körében a fenntartható márkaarculat építése nagy hangsúlyt kapott: rendkívül gyakoriak voltak az imázshirdetések, a fenntartható tartalommal bíró reklámok mintegy 40 százaléka kizárólag a környezettudatos márkakép építésére fókuszált.
Az átfogó piacelemzés részeként a versenyhatóság 2023 elején 60 hazai weboldal kommunikációját tekintette át egy átfogó gyorsellenőrzés (ún. sweep) keretében. Az elemzés során a GVH szakértői feltárták, hogy a hazai vállalkozások nagyon széles értelmezésekkel és nem rendszerezett módon kommunikálnak a fenntarthatósággal kapcsolatban. Számos vállalkozás ún. bizalmi jegyekkel, logókkal támasztja alá a „zöld” működését, ugyanakkor nem mindig azonosítható (vagy magyarul nem elérhető) a fogyasztók számára a mögöttük álló tanúsító szervezet vagy szempontrendszer.
A piacelemzés részeként az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel (ELTE) közösen végzett kontrollált, véletlenített kísérlet megmutatta, hogy a zöld állítások termékcsomagolásokon való megjelenítése hatással van a fogyasztók adott termékről kialakított képére, illetve vásárlási szándékára. Ugyanakkor a fogyasztók jelentős része nincs tisztában a látott állítások pontos tartalmával és sok esetben félreérti azokat.
A piacelemzés keretében végzett kutatások és sweep eredményeként, illetve a nemzetközi tapasztalatok alapján a GVH több javaslatot is megfogalmazott. Ezek egy része a piaci szereplőknek szól. Céljuk, hogy a hatóság iránymutatásához illeszkedő kommunikáció segítségével a vállalkozások elkerüljék a fogyasztók megtévesztését. A javaslatok másik csoportjával a GVH versenypártolás keretében a jogalkotó számára nyújt tanácsokat.
A vállalkozások számára megfogalmazott főbb javaslatok:
- A környezetvédelemhez és fenntarthatósághoz kötődő tájékoztatásaik kialakítása előtt a vállalkozások értsék meg és térképezzék fel, hogy termékeik előállítása, fogyasztása során milyen környezetterhelések keletkeznek.
- A vállalkozások és termékeik valós környezeti terhelésének ismeretében érdemes meghatározni azt, hogy milyen környezetvédelemhez kötődő fejlesztéssel, beruházással, módosítással érhető el a legnagyobb pozitív környezeti hatás.
- A vállalkozások fenntarthatósághoz, környezetvédelemhez kötődő kommunikációjában azoknak a tevékenységeknek kell megjelenniük, amelyekkel a legnagyobb hatás érhető el a környezetterhelés csökkentésében. Az alkalmazott állításnak, logónak, címkének megalapozottnak és igazolhatónak kell lennie, és ezt a fogyasztók számára elérhetővé kell tenni.
- Végezetül mindenképpen kerülendők a rosszul megfogalmazott, túlságosan általános vagy általánosítható, homályos állítások.
A jogalkotó számára megfogalmazott főbb javaslatok:
- A környezetkímélőbb termékek kereslete felé való eltolódás érdekében a fogyasztók hiteles információkkal való ellátásának elősegítése elengedhetetlen. Ennek érdekében a GVH szakértői javasolják egy fenntarthatósággal és környezetterheléssel kapcsolatos többszintes, államilag szabályozott jelölőrendszer kialakítását. A környezeti hatásokat jelölő rendszer hosszútávon növelheti a fogyasztói bizalmat, és hozzásegítheti a fogyasztókat ahhoz, hogy számukra és a környezet számára is valóban előnyös döntéseket hozzanak vásárlásaik során.
- A kialakított minősítési és jelölési rendszerhez érdemes fogyasztói edukációs kampányokat is társítani, felhívva a fogyasztók figyelmét a rendszerre, annak előnyeire, ösztönözve a fogyasztói ügyleti döntésekben való figyelembevételüket.
- A piacelemzés eredményeit összefoglaló tanulmány, benne a GVH szakértői által megfogalmazott részeletes javaslatokkal és azok indokolásával elérhető a Gazdasági Versenyhivatal honlapján ide kattintva.
Forrás: Gazdasági Versenyhivatal
Zöldinfó
1. Az aszály miatt teljes körű mentességet kapnak az agrártermelők
Általános aszály vis maior mentességet vezet be a kormány minden terület- és állatalapú agrártámogatásra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Általános aszály vis maior mentességet vezet be a kormány minden terület- és állatalapú agrártámogatásra – írja az alternativenergia.hu. Ez az átfogó intézkedés a hazai gazdálkodók védelmét szolgálja, hiszen ezzel a teljes agráriumra kiterjedő, általános és kollektív vis maior mentesség lép életbe azon kötelezettségek vonatkozásában, amelyek teljesítése az aszály miatt lehetetlenült el – írták. A cél az, hogy a 2026-ban tapasztalható országos aszály miatt egyetlen hazai termelő se essen el a neki járó támogatásoktól. A döntés értelmében a könnyítés minden egységes kérelemben igényelhető közvetlen és vidékfejlesztési támogatási jogcímre – így egyebek között a területalapú jövedelemtámogatásokra (BISS, CRISS), az Agro-ökológiai Programra (AÖP), valamint az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási (ÖKO) programokra, állatlétszám alapú és erdészeti támogatásokra is – egységesen vonatkozik.
A példa nélküli intézkedés lehetőséget biztosít a termelők számára, hogy a Kincstár külön bejelentés nélkül is elfogadja, hogy az említett támogatások egyes feltételei teljesüljenek – hangsúlyozta a minisztérium. Kiemelte: minden kötelezettség alóli mentesítés az aszállyal összefüggésben lehetséges, úgymint a talajtakarás, az elvárt hozamok, az állatsűrűség, stb. A közlemény szerint a Kincstár az egyes kötelezettségek aszály miatti nem teljesítését hivatalból, külön vizsgálat és igazolások benyújtása nélkül a kifizetések szempontjából rendben lévőnek tekinti. A kötelezettségek részleges vagy teljes elmaradása miatt semmilyen támogatáscsökkentés vagy jogkövetkezmény nem alkalmazható.
A kormány ezzel a lépéssel minimalizálja a gazdákra nehezedő adminisztratív terheket, és garantálja az ágazat pénzügyi stabilitását a válságos időszakban. Az intézkedéshez kapcsolódó jogszabály kidolgozása jelenleg folyamatban van – írta közleményében az AÉM.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
