Zöldinfó

Először azonosítottak szárazföldi laposférgeket Magyarországon

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon – közölte az MTI-vel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-02-04

Szerző:

Vanessza

Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges. A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk. Az utóbbiak két főcsaládba – a Geoplanoidea és a Planarioidea – sorolhatók. A Magyarországon most megjelent két faj a Geoplanoidea csoportba tartozik. A fajok egyike a Diversibipalium multilineatum névre hallgató planária, amelyből 27 centiméter hosszú példányt is találtak. A fajra a szalmasárga alapszín és a háti oldalon végighúzódó három barna csík, valamint a fej két oldalán található kiszélesedő lebeny jellemző, emiatt magyarul a kalapácsfejű féreg nevet javasolták neki. Ezt a fajt eredetileg Japánban írták le, vélhetően oda is behurcolás útján került.

A kalapácsfejű férgek többségére a pécsi kertészet üvegházi részében bukkantak a kutatók, bár néhány példány a szabadba is kijutott. Szakirodalmi adatok szerint a faj elterjedését limitálja a páratartalom mértéke, ami Magyarországon túl alacsony, ezért nem valószínű, hogy a faj el fog terjedni. A másik faj az Obama nungara nevű, eredetileg Brazíliában leírt planária, amely jóval kisebb – hossza 7 centiméternél rövidebb, szélessége mintegy 5 milliméter -, barnás, jellegzetes márványos mintázatú állat. A kutatók magyar névnek az obama-férget javasolják, az itthon megtalált példányok génszekvenciái argentin példányokéval mutattak teljes egyezést.

A közlemény szerint az Obama nungara mára már számos európai országban megjelent és elterjedt. Miután a pécsi kertészetben talált példányokat begyűjtötték, egy budapesti kertészetben, illetve egy szombathelyi botanikus kertben is előkerült néhány, ami azt jelzi, hogy a jelenleg ismertnél sokkal elterjedtebb lehet országszerte. Számos pécsi példány petecsomagot is lerakott, ez mutatja, hogy képes volt ivarosan szaporodni Magyarországon – írták. A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel telepednek is meg, mint évtizedekkel ezelőtt – emelték ki a kutatók.

Kapcsolódó tartalom:csiga földigiliszta környezet laposféreg tudós

Zöldinfó

Az erdő, mint fenntartható életközösség áll a fókuszban a diákok számára

Újabb 500 helyszínen folytatódik az Iskolában az Erdő Program.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen zárult a regisztráció az Iskolában az Erdő Program újabb időszakára, tavasszal csaknem 45 ezer általános iskolás vehet részt erdőpedagógiai foglalkozásokon országszerte – írja az alternativenergia.hu. Töretlen az Iskolában az Erdő Program népszerűsége, melynek során köznevelési intézmények pályázhattak a 6 és 14 év közötti diákok számára erdei iskolai tematikus foglalkozások lebonyolítására. Az 500 intézményt tartalmazó keret percek alatt betelt, így a programot koordináló Országos Erdészeti Egyesület a tavaszi időszakban 1500 foglalkozáson mutatja be a magyar erdők értékeit – írták. A közlemény szerint legtöbb, összesen 71 intézmény Pest vármegyéből, jelentős számban pedig a fővárosból, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplénből jelentkezett. A legsikeresebb pályázók között volt Debrecen és Győr, ahol 10-10 intézmény regisztrált és jutott be a programra.

A nyertes intézményekben minősített erdészeti erdei iskolák erdőpedagógusai 20-30 fős csoportoknak, osztályoknak tartanak tematikus foglalkozásokat. Idén az erdő mint egy önmagában fenntartható életközösség, a biológiai sokféleség témaköre áll a fókuszban, melynek során a gyermekek megismerkedhetnek az erdei életközösségben különböző szerepet betöltő élőlényekkel. Emellett a diákok széles körű tudásra tehetnek szert az erdők növény- és állatvilágáról, közelebb kerülhetnek a fenntartható gazdálkodás témaköréhez, valamint betekintést nyerhetnek az erdőket kezelő szakemberek munkájába is. Az erdőpedagógusok játékosan segítik az iskolában zajló környezeti nevelést és ismeretszerzést – tették hozzá. A kezdeményezés hátterét a minősített erdészeti erdei iskolák jelentik, amelyek több mint negyven éve a fenntarthatóságra nevelés legfontosabb intézményei közé tartoznak Magyarországon. Programjaikban alapvető követelmény, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek a gyermekek és a természet között.

A program az elmúlt 35 év legnagyobb környezeti nevelési akciója, melynek keretében 114 ezer gyermek vehetett részt erdőpedagógiai foglalkozásokon a saját iskolájában. 2024 szeptemberétől a hátrányos helyzetű települések iskolásainak is biztosítottak lehetőséget arra, hogy eljussanak az erdei iskolákba. Az Erdei Iránytű Programban 2025-ben 250 csoport, összesen 8700 gyermek vehetett részt, amely egy-egy napos erdei iskolai látogatást biztosított számukra. A kezdeményezések iránt minden évben hatalmas az érdeklődés. Az Iskolában az Erdő Program az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi rendszerének (ETS rendszer) kvóta felhasználásából valósul meg az AM közreműködésével és az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom