Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csak hét országban maradt a határérték alatt a levegő szállópor-koncentrációja 2023-ban

Bangladesben, amely a 2023-as listán a világ legszennyezettebb levegőjű országának számított, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megszabott határérték 15-szöröse volt tavaly a levegő szállópor-koncentrációja a svájci IQAir légtisztasági vállalat legújabb, immár hatodik éves jelentése alapján. A WHO határértéket tavaly csak hét ország nem lépte túl a cég honlapján kedden publikált kimutatás szerint.

Létrehozva:

|

A határérték azt jelenti, hogy a PM2.5-ös, azaz a 2,5 mikronnál kisebb finomszemcsés anyagok, más néven a szálló por mennyisége a levegőben köbméterenként éves átlagban 5 mikrogrammnál kevesebb. A hét tiszta levegőjű ország Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland. A felmérésben vizsgált 134 ország és régió közül 124 esetében a légszennyezés mértéke meghaladta a megengedett értéket. Az öt legszennyezettebb ország 2023-ban sorrendben: Banglades (79,9 ?g/m3), ami több mint 15-szöröse a WHO határértékének, Pakisztán (73,7 ?g/m3), India (54,4 ?g/m3), Tádzsikisztán (49,0 ?g/m3) és Burkina Faso (46,6 ?g/m3). Még az ötödik legszennyezettebb levegőjű országban is több mint kilencszerese a szennyezettség mértéke a megengedettnek.

A felmérés eredménye szerint a világ tíz legszennyezettebb városa a közép- és dél-ázsiai régióban található. 2023-ban az indiai Begusarai volt a legszennyezettebb nagyvárosi terület, de Indiában található a világ négy legszennyezettebb városa is. Az Egyesült Államok legszennyezettebb városa a wisconsini Beloit, a nagyvárosok közül az ohiói Columbus. A legtisztább levegőjű amerikai nagyváros nevadai Las Vegas. A felmérés hatéves történetében első esetben bizonyult Kanada a legszennyezettebb levegőjű észak-amerikai országnak. Magyarország a 87. a legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján 12,0-es mutatószámmal, a PM2.5-ös határérték 2,4-szeresével. A legtisztább levegőjű magyar város 2023-ban a somogy vármegyei Szőkedencs, a legszennyezettebb pedig Kazincbarcika volt.

A valós idejű adatok alapján 2024. március 19-én az öt legszennyezettebb levegőjű magyar város sorrendben Százhalombatta, Debrecen, Pécs, Budapest és Miskolc volt. A 2023-as felmérésben Budapest a 2541. leginkább szennyezett levegőjű város a vizsgált 7812 város rangsorában. A 2023-as mikorészecske-koncentráció 11,7 volt a 2022-es 11,2 után. A szállópor-koncentráció a felmérés első évében, 2018-ban még 16,5 volt. A legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján Szlovákia a 82., Bulgária a 81., Horvátország a 77., Lengyelország a 74., Szlovénia a 72., Románia a 67., Szerbia 43. helyen áll.

Advertisement

Zöldinfó

Modern lámpák és alacsonyabb rezsi a falvakban

Népszerű a közvilágítás korszerűsítését célzó támogatás a Magyar Falu Programban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A sikeres kezdeményezés jóvoltából várhatóan több mint 1000 kistelepülés cserélheti korszerűbbekre az utcai lámpatesteket. A falvak kérésére meghosszabbított határidővel, szerdáig jelentkezhettek a hazai kistelepülések a Jedlik Ányos Energetikai Program és a Magyar Falu Program közös felhívására – jelentette be Facebook-beegyzésében Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos és Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Ezt a támogatási lehetőséget is a falusi önkormányzatok kérésére indították a Magyar Falu Programban, hiszen jelentős rezsicsökkenés várható a korszerűsítésnek köszönhetően. Így nem meglepő, hogy rendkívül népszerű volt a falvak körében ez a kezdeményezés is: várhatóan ezernél több település kezdhet bele a munkába – írta meg az alternativenergia.hu.

A felhívás célja a helyi közvilágítás korszerűsítése, a meglévők helyett energiatakarékosabb lámpatestek telepítése, autonóm szabályozhatóságuk kiépítése. A kistelepülésektől az elszámolható költségeket teljes egészében átvállalja az állam. Az elnyert források pedig akár a teljes költség erejéig előlegként is kifizethetők. A bejegyzés szerint nem véletlen, hogy a rég várt lehetőséggel majdnem minden második kistelepülés élni kíván. A fejlesztések nemcsak a falvak, hanem az ötezer lélekszám alatti kisvárosokban élők számára is komfortosabbá teszik lakóhelyüket. A rezsiterhek csökkenése, valamint a fenntarthatóbb energiafogyasztás mellett fontos szempont, hogy a kistelepülések biztonságosabbá válnak lakóik számára, egyúttal vonzóbb arcukat mutatják vendégeik felé.

Mint kiemelték, 2025 az áttörés éve a falvak számára is. A folyamatos párbeszédnek köszönhetően a korábbi támogatási célok mellett idén új elemekkel bővülhetett a program. A közvilágítási pályázat is ennek a közös gondolkodásnak az eredménye, amely nagy segítséget jelent a jövőben a falusi önkormányzatok számára.
A Magyar Falu Program keretében eddig nagyságrendileg 1300 milliárd forint támogatás érkezett a hazai kistelepülésekre. A munka folytatódik, hamarosan újabb jó hírekkel jelentkeznek – ígérték a bejegyzésben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák