Zöld Energia

Energiaügyi Minisztérium: csökkentheti a piaci áramárakat, ha többet tudunk a háztartási naperőművek termeléséről

A legkisebb napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye már meghaladja a legnagyobb hazai erőművekét. Termelésükről azonban senki nem rendelkezik pontos adattal, pedig a több információ alacsonyabb piaci árakhoz vezethetne – vetette fel csütörtökin kiadott elemzésében az Energiaügyi Minisztérium (EM).

Létrehozva:

5 hónap telt el a létrehozás óta

2025-02-09

Szerző:

Vanessza

Mint hozzátették, a nagyobb kiszámíthatóságra az ellátás biztonsága érdekében is nagy szükség lenne. Az Energiaügyi Minisztérium a lakossági naperőmű tulajdonosok együttműködését kéri rendszereik hatékonyabb üzemeltetésében. A minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy bizalomerősítő lépésként az ágazati törvény folyamatban lévő módosítása a korábban tervezettnél fél évvel később vezetheti be az adatszolgáltatási kötelezettséget a meglévő rendszerekre, még többek számára biztosítva mentességeket. A társadalmi és szakmai egyeztetések eredménye alapján a már működő napelemek üzemeltetőit emiatt semmiféle fejlesztési, működtetési többletköltség nem terhelheti.

A zöldenergia fokozott hasznosítása alapvető jelentőségű feladat a klímavédelmi törekvések valóra váltásán túl a nemzeti energiaszuverenitás megerősítésében is. A hazai adottságok miatt legfontosabb megújuló energiaforrás, a napenergia az eddigi lendületes növekedést folytatva még meghatározóbbá válhat a jövőben. A korábbi 2030-as célszámot a naperőművek összes beépített teljesítményében már idén elértük, ötödével meg is haladtuk. A jelenleg mintegy 7400 megawattnyi kapacitás több mint harmadát a háztartási méretű kiserőművek adják. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint a következő évtized elejére 12 ezer megawattra nőhet az ipari és lakossági napelemes rendszerek összteljesítménye Magyarországon. A villamosenergia-rendszerben az üzembiztonság megtartása érdekében minden időpillanatban biztosítani kell az elfogyasztott és a megtermelt áram egyensúlyát. Míg egy hagyományos erőmű teljesítménye pontosan ismert, tervezhető és szabályozható, addig az időjárásfüggő megújulók esetében nagymértékű a kiszámíthatatlanság. A mindenkori kereslet és kínálat kiegyensúlyozása költséges és összetett feladat. Ha pontatlan az előzetes becslés, az többletkiadást jelent a villamosenergia-rendszer számára, megnöveli a piaci áramárakat – ismertette a minisztérium.

Megismételték: ma még senki nem rendelkezik megbízható adattal a naperőművel rendelkező háztartások termeléséről és fogyasztásáról. Még az okos mérőórák is csak a termelés és a fogyasztás különbségét képesek megmutatni, amiből nem derül ki, hogy a napelemes felhasználó azért táplál-e fel a hálózatra, mert éppen kevesebbet áramot használ, vagy azért, mert pillanatnyilag többet állít elő. Az egyensúly fenntartásához, a piaci árak alacsonyabb szintre szorításához tényleges termelési adatokra van szükség – hangsúlyozták. Magyarország komoly sikereket ért el a zöld átállásban, a tiszta energiatermelés bővítésében. A háztartási méretű naperőművek megfelelő működése minden magyar közös ügye és alapvető érdeke. Az Energiaügyi Minisztérium a lakossági naperőmű tulajdonosok együttműködését kéri a lendületesen növekvő kapacitások hatékonyabb rendszerbe illesztése érdekében. Ismertették: a tárca előterjesztése alapján a villamos energiáról szóló törvény kapcsolódó módosításával jelenlegi ülésszakán foglalkozik az Országgyűlés. A tervezet társadalmi egyeztetésére beérkezett észrevételek alapján az új adatszolgáltatási kötelezettség szűkebb kört érint, bevezetése későbbre tolódik. A 2025. július 1-je után beérkező új csatlakozási igények alapján már csak hálózati csatlakozással rendelkező inverterrel felszerelt naperőművek épülhetnek majd.

A jövő július elején már működő napelemes rendszerek tulajdonosainak 2025. július elsejétől, az akkorra már beadott csatlakozási igénnyel rendelkezőknek pedig az üzembe helyezéstől kell termelési adatot szolgáltatniuk. E kötelezettség azonban kizárólag azokra vonatkozik, akik internetkapcsolattal rendelkeznek, és már most, vagy a telepítést követően egyébként is nyomon tudják követni erőművük termelését. Kiemelték, hogy a jogszabály sem invertercserét, sem internet csatlakoztatást nem fog előírni feltételként, semmiféle új fejlesztési kötelezettséget, pénzügyi terhet nem ró tehát a már működő rendszerek üzemeltetőire, nekik kizárólag inverterük egyedi azonosító számát kell majd átadniuk. Az inverterekből származó adatokat csak a törvényben erre feljogosítottak, kizárólag meghatározott célokra, feladataik ellátásához használhatják majd fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felügyelete mellett. A párhuzamosan zajló szabályozási munka akár már 2026-tól pénzügyi ösztönzőkkel teheti érdekeltté a családokat napelemes termelésük és áramfogyasztásuk tudatosabb összehangolásában – közölte az EM.

Zöld Energia

Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?

A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.

Létrehozva:

18 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-27

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.

A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.

A hőszivattyúktól az aggregátorokig

Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.

Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.

A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.

Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.

Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.

A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.

Tovább olvasom