Zöldinfó
Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon
Több mint 13 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon a 2025. évi országos lakossági felmérés összesítése szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén. A beérkező adatokból kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 640 településén, 1037 helyszínen 13 ezer 867 erdei fülesbagoly telelt. A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen legalább 429 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le.
Az idei felmérés kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet. Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly legalább napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, 150 napos telelési időszakkal számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 13 ezer 867 bagoly minimum 5 millió 200 ezer 125 mezőgazdasági kárt is okozó kisrágcsálót pusztít el a 2024/2025-ös telelési időszakban.
Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 130 tonna. A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Hajlandóak vagyunk többet fizetni a biológiailag lebomló műanyagért – de nem eleget
A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, azonban ez nem elegendő a gyártási többletköltségek fedezésére – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Matthew Gorton, a Corvinus Egyetem professzora, egyben a brit Nemzeti Innovációs Központ a Vidéki Vállalkozásokért szervezet munkatársa, valamint kollégái azt vizsgálták, hogy a csomagolás típusa (biológiailag lebomló műanyag vagy nem lebomló PET), a vásárláshoz kapcsolódó jótékonysági adomány, a termék származása (helyi vagy külföldi) és az ár milyen hatással van az Egyesült Királyság fogyasztóinak vásárlási hajlandóságára. A kutatók azt is elemezték, hogy a természethez való kötődés és a környezettudatos vásárláshoz kapcsolódó értékek miként befolyásolják a döntést. Az eredmények először a Journal of Environmental Management tudományos folyóiratban jelentek meg.
Az eredmények szerint a brit fogyasztók hajlandóak akár 49 pennyvel (kb. 240 forinttal) többet fizetni a biológiailag lebomló műanyag palackokba csomagolt vízért, mint a hagyományos PET-palackos változatért.
„Bár a fogyasztók készek többet fizetni a lebomló csomagolásért, jelenleg ennek költsége megegyezik vagy akár meg is haladja a kutatásban azonosított átlagos fizetési hajlandóságot” – mondja Gorton professzor. „Ezért amikor a gyártók el akarják hagyni a PET-palackokat, nehéz teljes mértékben áthárítaniuk a biológiailag lebomló műanyagok többletköltségét a fogyasztókra” – teszi hozzá kutatótársa, Török Áron, a Corvinus Egyetem docense.
Mivel az ár bizonyult a legfontosabb tényezőnek, amit egy fogyasztó mérlegel a palackos víz megvásárlásakor, a biológiailag lebomló műanyagok elterjedése a költségcsökkentő innovációkon múlik. A természethez való kötődés erősebb szintje növeli a lebomló csomagolás előnyben részesítését a nem lebomlóval szemben. Ugyanakkor azok, akik a környezeti szempontokat még erősebben figyelembe veszik a vásárláskor, inkább teljesen elkerülik, hogy palackozott vizet vegyenek.
A fogyasztók általában a helyi termékeket keresik, és készek többet fizetni értük, de a víz származási helye csak mérsékelten hatott a fizetési hajlandóságra ebben a kutatásban. Eszerint a cégeknek többet kell tenniük annál, mint hogy csupán a termék helyi eredetét hangsúlyozzák.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a fogyasztók nagyobb valószínűséggel vásárolnak palackozott vizet, ha a vásárlással egyúttal jótékonysági adományozásban is részt vesznek.
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes rendszerrel felszerelt háztartások!
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta200 ezres napelemes rendszert dobtak piacra, a kerítésre szerelhető!
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSemmelweis Egyetem: Kockázatot hordoznak az otthoni víztisztitók
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaJó hír annak, aki olcsó és egyszerű napelemekre vágyott!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaOrszágos Vízügyi Főigazgatóság: a balatoni nádaratást technológiai váltásra kényszeríti a klímaváltozás