Zöld Közlekedés

Elektromos autó: mikor lesz a töltés aktív pihenés?

Nem igaz, hogy a töltési idő az elektromos autók egyik legfőbb hátránya, sőt.

Létrehozva:

10 hónap telt el a létrehozás óta

2025-05-21

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Zachary Shahan a CleanTechnica szerzője átfogó cikkben mutatta be napjaink elektromos autóinak legfőbb előnyeit. A téma iránt érdeklődők számára minden bizonnyal ismerős az egyik agyontárgyalt, a különféle modelleknél kiemelt tulajdonságként feltüntetett szempont: „Mennyi időbe telik a feltöltés?”. Az újságíró szerint az első és legfontosabb szempont, hogy az elektromos autózás egészen más életmódot jelent, mintha az ember valamilyen hagyományos modellt használna. Tény, hogy a töltés gyakran hosszú időt, akár órákat vesz igénybe, de a felhasználónak ezt a periódust nem kell a kocsi mellett, kezükben a töltőcsővel dönteni, ezt az időt bármi másra fordíthatja. A töltési időtartamra vonatkozó kérdés éppen emiatt kissé félrevisz, hiszen azt feltételezi, hogy egy elektromos és egy benzines autó esetében minden pontosan ugyanúgy történik.

Még ha csak autós túrákról is van szó, ahol nem szokás a normál 1-es vagy 2-es szintű töltést használni, hanem inkább a gyors töltés felé fordulunk, az emberek úgy gondolnak a 15-20 perces töltésre, mintha benzinautót tankolnának. De nem kell a töltés alatt a csatlakozó mellett ácsorogni – hívja fel a figyelmet a szerző.

A csatlakoztatás néhány pillanatba telik csupán, majd az ember elmehet mosdóba, vehet egy kávét vagy valami harapnivalót, esetleg megsétáltathatja a kocsiban utazó kutyát, kinyújtóztathatja a tagjait. Észre sem veszi, és az autó már fel is van töltve, kihúzhatja a csatlakoztatót, majd folytathatja útját. „Egészen más folyamat ez. Nem ugyanaz, mint egy fosszilis üzemanyaggal működő autó tankolása, ezért nem lehet úgy összevetni a kettőt, mintha ugyanarról lenne szó” – teszi hozzá.

Érdemes mélyebben elgondolkozni

A gyakorlatban persze nyilvánvaló, hogy az autó tényleges feltöltése egy-egy alkalommal, „nettóban” több időt vesz igénybe, Zachary Shahan szerint pedig éppen ez az a faktor, amit az emberek többsége figyelembe vesz. Ám amit a felhasználók hátránynak tartanak, valójában az elektromos autózás előnyei közé tartozik. Ráadásul a legtöbb ember számára, ha tudnak otthon vagy akár a munkahelyen tölteni, az egy évben a töltési folyamatra fordított aktív idő jelentősen lerövidül.

A szerző arra is felhívta a figyelmet: a töltési idő miatt aggódók gyakran elfelejtik, hogy hagyományos kocsival rendszeresen külön utat tesznek meg pusztán a tankolásért. Ráadásul a benzinkutak látogatása is pluszidőt jelent: az embernek nagyjából hetente be kell hajtania, kiszállnia az autóból, behelyeznie a töltőcsövet, fizetnie, majd kihajtania a benzinkútból.

Ha összeadjuk az egész évben az ezekre a folyamatokra fordított időt, majd összevetjük a normál töltéshez szükséges rövid csatlakoztatási és leválasztási idővel, valamint az utazások során a gyorstöltő-állomásokon eltöltött extraidővel – ami meghaladja a hagyományos, mosdós, kávézós, tankolós pihenőidőt – akkor máris sokat árnyalhatjuk az elektromos kocsik töltési idejének problematikáját. Amennyiben ugyanis az elektromosautó-tulajdonos „üres járatokban”, például otthoni filmezés vagy munka közben tudja tölteni járművét, időben még akár jobban is járhat, mint a belső égésű motorú modelleket vezetők.

Zachary Shahan szerint az otthoni töltés kényelme éppen az elektromos autózás egyik legnagyobb előnye, ugyanis feleslegessé teszi a benzinkutak látogatását. A szerző úgy látja, a legfőbb tulajdonos idővel ezt tekinti kocsija legjobb tulajdonságának. „Ironikus módon pontosan ez, a töltési és a tankolás közötti a különbség aggasztja leginkább az embereket, amikor elektromos autó vásárlásán gondolkodnak” – emeli ki.

Zachary Shahan ugyan külön nem tért ki rá: az otthoni töltést igazán a saját napelemet telepítése teheti kényelmessé és olcsóvá. Ma már teljesen bevett gyakorlat, hogy a rendszer által megtermelt energiát ne hálózatba, hanem akkumulátorba táplálják be, majd onnan a tulajdonos munka után feltöltse autóját. Ezzel jelentősen csökkenthető, sőt akár le is nullázható a betáplálási díj, valamint a hálózatra nehezedő nyomás is mérsékelhető.

Zöld Közlekedés

Elektromos buszokra cserélik a teljes flottát Kaposváron

Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és az első, ahol önvezető autóbusz jár.

Létrehozva:

3 nap telt el a létrehozás óta

2026-03-16

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Gelencsér Attila Kaposvár közösségi közlekedésének 15 milliárd forintos fejlesztésére, azon belül 42 elektromos autóbusz beszerzésére és az ahhoz kapcsolódó beruházásokra vonatkozó kormányzati támogatási szerződés aláírását követő sajtóeseményen közölte – írja az alternativenergia.hu. Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy Magyarország két világ találkozásánál, két világ metszéspontjánál fekszik, és akkor tud fejlődni azon túl, ha békét és prosperitást garantál az állampolgárainak, az ott működő cégeknek, ha kihasználja ezen világok találkozási pontjában rejlő lehetőséget, ez pedig a közlekedésen keresztül érhető el.

A közlekedés biztosítja a társadalmi mobilitást, a munkába, oktatási intézménybe jutás lehetőségét – tette hozzá. A 25 megyei jogú városból 22-t “bekötöttek” a kétszer kétsávos hálózatba, és amíg 16 évvel ezelőtt még csak három, ma már 11 autópályán haladva lehet eljutni az országhatárig, mindez nemcsak a Magyarországon belüli mobilitást, hanem a tranzitforgalmat is jelentősen támogatja – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra, hogy ezer településen teremtették meg, illetve bővítették a közösségi közlekedés lehetőségét, a tarifareformmal bevezetett ország- és vármegyebérletekkel európai összehasonlításban is nagyon olcsóvá tették az utazást.

A MÁV-csoport két év alatt ezer új, magyar gyártású autóbuszt vásárol, és új megállapodásokat köt vidéki településekkel a helyi és a helyközi közlekedés összehangolására, az egyre nagyobb átjárhatóság, a hatékonyság fokozása érdekében – fűzte hozzá. Csepreghy Nándor a vasúti közlekedésről azt mondta, 100 új, vagy “új típusú” mozdonnyal jelentősen növelték a MÁV “menetrendszerűségét”, amely meghaladja a 85 százalékot, a fennmaradó 15 százalékban érintett utasoknak visszatérítik a jegyár felét 20 percnél nagyobb késés esetén.

A következő hetekben megindul a személyszállítás a rendszerváltás utáni legnagyobb vasúti beruházás eredményeként épült Budapest-Belgrád vonalon, amelyen a magyar fővárosból kevesebb, mint három és fél óra alatt el lehet jutni a szerb fővárosba, készül a budapesti központokat elkerülő, a vidéki árumozgatást támogató déli körvasút projekt, ambicionálják a vasúti áruforgalom kelet-nyugati irányú átjárhatóságát biztosító V0-s tervet, mindezek mellett megpróbálják tehermentesíteni azt a 130 ezer kilométernyi közúthálózatot, amelynek felújítása a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz – mutatott rá.

Az államtitkár Kaposvárról szólva megjegyezte, hogy a városvezetés fejlesztési tervei sokszor megelőzik a korukat. Utalt arra, ilyen volt a sűrítettgáz-üzemű helyi járatú autóbuszok beszerzése 2015-ben, ilyen ma a teljes autóbuszflotta lecserélése elektromos járművekre. Bár ezek a projektek nem olcsók, irányt mutatnak és párhuzamba állíthatók a kormányzat politikájával, amelynek az a törekvése, hogy az emberek Budapesten kívül is megfelelő életminőségben éljenek, ugyanolyan lehetőségeket nyújtsanak számukra, mint a fővárosban vagy az agglomerációjában élőknek – közölte

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere beszámolt arról, hogy a támogatási szerződésnek köszönhetően a város a már használatban lévő két elektromos autóbusza mellé 11 csuklós, 23 szóló, 6 midi, és 2 önvezető buszt vásárol, valamint 30 elektromos töltőt, 20 korszerű utastájékoztatóval felszerelt úgynevezett okosbuszmegállót épít, valamint elektronikus jegyrendszert vezet be. Az autóbuszok közül 15 már idén júniusban megérkezik, a flotta jövő tavaszra lesz teljes, ezzel Kaposvár lesz az első város Magyarországon, ahol 100 százalékban elektromos járművekkel biztosítják a tömegközlekedést, és ugyancsak az első, ahol önvezető autóbusz jár – emelte ki.

A településvezető kitért arra, hogy terveik szerint Kaposvár fenntartható modellváros lesz, modell a magyar és a hasonló gondokkal küzdő európai településeknek is, ennek alapja az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés. A több mint 10 évvel ezelőtt vásárolt, sűrítettgáz-üzemű buszokat felváltó új járműflottával csökken a városban a károsanyag-kibocsátás, mérséklődik a helyi tömegközlekedés évi 1,1 milliárd forintos vesztesége, és nő a szolgáltatás színvonala a járatok sűrítésével, és azzal, hogy a midibuszok olyan utcákba is eljutnak, ahová a régebbi járművek nem tudtak – hangsúlyozta a polgármester.

Tovább olvasom