Zöldinfó

Visszatért a természetbe Merlin, a Budakeszi Vadasparkban felnevelt vadmacska

Közel egyéves visszatelepítési folyamatot követően visszatérhetett a természetbe Merlin.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-05-21

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Merlin, a genetikailag tisztavérű állat elárvult, mentett kandúr vadmacska kölyökként nyáron került a Budakeszi Vadasparkba, miután két testvérével, Szerénkével és Lukréciával együtt turisták találták meg Baranya Vármegyében – írták. A vadaspark tájékoztatása szerint megtalálóinak már elsőre feltűnt az apró állatok szokatlan viselkedése, mivel kifejezetten vad jegyeket mutattak: karmoltak, haraptak, kerülték az ember társaságát, így felmerült a befogadóban, hogy valószínű nem házi macskákat találtak.

A közlemény szerint a genetikai vizsgálat megerősítette, hogy az egyedek fajtiszta vadmacskák és ténylegesen testvérek. A Duna-Dráva Nemzeti Park és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve az a döntés született, hogy a kölyköket a visszatelepítésben már jártas Budakeszi Vadaspark nevelje fel. A fajmegőrző program során egy szintén sikeres visszatelepítési folyamatban részt vevő vadmacskával, Szaffival szerzett tapasztalatok alapján a szakemberek célként tűzték ki, hogy az állatokat a lehető legkevesebb emberi kontaktus érje, így amint elérik a kifejlett állapotot, szabadon tudják engedni őket – írta az intézmény.

Az egyik vadmacska, Szerénke 2024 őszén került vissza élőhelyére a Duna- Dráva Nemzeti Park területén. Merlin pedig a napokban tért vissza a Duna-Ipoly Nemzeti Par Igazgatóság területére, a Pilisi Parkerdő Ztr. által örökerdő gazdálkodással kezelt, de turistaforgalommal kevéssé érintett erdeibe – közölte a Budakeszi Vadaspark. Mint írták, a Kodolányi Egyetem támogatásával Merlinre GPS nyomkövetős nyakörv is került, így közel egy évig nyomon követhető mozgása és területfoglalása.

A Kodolányi Egyetem célja a támogatással, hogy segítse a Vadaspark tudományos és fajmegőrző programját – emelték ki a közleményben. Hozzátették, hogy az Egyetem polgárai és a Kodolányi Gimnázium tanulói a vadmacskát választották kabalafigurának, így is népszerűsítve a vadmacska fajt. A fajmegőrző programot 2021 márciusában közös együttműködés keretében indította el a Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő, mellyel a “tisztavérű” vadmacskák fennmaradását kívánják elősegíteni a főváros és tágabb térségében.

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

16 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom