Zöldinfó
Óvodák, ahol a természet szeretete kezdődik – elindult a Zöld Óvoda pályázat
Szeptember végéig lehet jelentkezni az idei “Zöld Óvoda” pályázatra – tudatta az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményben az MTI-vel.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kormány kiemelt hangsúlyt fektet a szemléletformálást segítő programok támogatására, amelyek igyekeznek már a legkisebb kortól kezdve megtanítani a gyermekeket a természeti értékek szeretetére, tiszteletére – írta meg az alternativenergia.hu. Ezek közül kiemelkednek a Zöld Óvodák, ahol a gyermekek életkoruknak megfelelő, élményekre és tapasztalatra épülő környezeti nevelésben részesülnek. Az Energiaügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium által meghirdetett “Zöld Óvoda”, “Címmegtartó Zöld Óvoda” és “Örökös Zöld Óvoda” cím elnyerésére június 10-től lehet pályázni – jelentette be Raisz Anikó környezetügyért felelős államtitkár a közlemény szerint. A Zöld Óvoda pályázati rendszer magyar sajátosság, amelyet nemzetközi szinten is elismerés övez és évről évre több intézmény érdeklődik iránta. A hálózatának jelenleg országszerte 1223 intézmény a tagja, így hazánkban minden negyedik gyermek olyan óvodába járhat, ahol tevékenységorientált környezeti nevelésben részesülhet. A Zöld Óvodák megismertetik a gyermekeket a természet szépségeivel és törvényszerűségeivel, biztosítják a fenntarthatósági szempontok – például víz- és energia-takarékosság, a hulladékcsökkentés – beépítését az intézmények működtetésébe és figyelmet fordítanak a szülők és a helyi társadalmi közösségek környezettudatos szemléletformálására is.
A pályázatra jelentkező intézmények a felhívásban meghatározott kritériumrendszer alapján önértékelést készítenek, melyben számot adnak az óvodában folyó, a fenntartható fejlődés elvei szerinti tevékenységek tartalmáról, a környezeti nevelés szintjéről, az ahhoz kapcsolódó tevékenységek jellemzőiről és a fenntarthatóság szempontjai szerinti működtetésről. Amennyiben egy intézmény három alkalommal elnyerte a “Zöld Óvoda” címet, megpályázhatja a visszavonásig érvényes “Címmegtartó Zöld Óvoda” vagy az “Örökös Zöld Óvoda” címet. A pályázatokat 2025. június 10-től 2025. szeptember 30-ig lehet benyújtani az online pályázati felületen.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
