Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézetének szakemberei azt vizsgálták, hogy miként hatnak az úszó napelemek a víz hőmérsékletére és párolgására – számol be az alternativenergia.hu. Az eredmények alapján ezen, a vízfelszínre telepített rendszerek alatt nyáron az alacsonyabb napsugárzás miatt kisebb a párolgás, télen pedig mérséklik a víz hőveszteségét. A globális felmelegedés közepette ez pozitívan befolyásolhatja a tavakat. A legerőteljesebb hatások a legnagyobb napelemek esetében voltak megfigyelhetőek, ezek Hollandiában, Sekdoornban voltak telepítve. Ezen a helyszínen a modulok kelet-nyugati irányban vannak elrendezve egy fém vázon, amelyet pontonok tartanak a felszínen. A szakemberek három tóban, Hollandiában, a svájci Toules-ban és a németországi Leimersheimben mérték fel, hogy a rendszerek miként hatnak a hőmérsékletre és egyéb tényezőkre, így az oxigéntartalomra és tápanyag-összetételre. Az adatokat két éven át gyűjtötték, az eredmények alapján a napelemek jelentéktelen hatást gyakoroltak a vízminőségre. A helyzet alaposabb megértése érdekében a kutatók további vizsgálatokat sürgetnek.

Két rendszer alépítményein kagylókolóniák telepedtek meg, és az egyik esetben kiderült, hogy az állatok légzése csökkenti a víz oxigénkoncentrációját, de az is bebizonyosodott, hogy szűrik a vizet és megkötik a foszfort. Ez azt igazolja, hogy az úszó napelemek igen összetett módon hatnak a vizekre.

A madárállomány megfigyelései alapján a tavakban és azok környékén 25 faj volt jelen, ezek közül 11 a napelemeken is jelen volt. A kutatók olyan, a régióban ritkaságnak számító állatokat is láttak, mint a székicsér és a szalonka. Úgy tűnik, a tó, illetve az arra telepített rendszer pihenőhelyként, a zsákmányszerzés kiindulópontjaként és fészkelőhelyként szolgált.

A három vizsgált mesterséges tó eltérő éghajlati környezetben fekszik, vízfelületüket pedig eltérő arányban takarja fotovoltaikus rendszer. Sőt, az egyes víztömegek funkciójukban is nagyban különböztek egymástól: az egyik egy erőmű víztározójaként funkcionál, a másik kettőt pedig homok-, illetve kavicsbányászásra használják. Két úszó napelem 2019 óta működik, a leimersheimi rendszer pedig 2021-ben lépett működésbe.