Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Jó hírt kaptak a tanyán élők, 10 milliót fordíthatnak napelemek telepítésére

Akár 80%-os támogatással valósulhat meg a tanyák napelemes energiaellátása az Agrárminisztérium új fejlesztési programjában.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Agrárminisztérium új, 15 milliárd forint keretösszegű pályázattal támogatja a tanyák fejlesztését – jelentette be Nagy István tárcavezető közösségi oldalán. Az Agrárminisztérium az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményben a minisztert idézve azt írták, a tanya nem csupán lakóhely, hanem olyan érték, amely egyedi módon őrzi a magyar vidéki kultúra és életforma hagyományait. A támogatási kérelmek benyújtására az első szakaszban 2025. szeptember 4. és 17. között lesz lehetőség. A miniszter arról tájékoztatott, az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a tanyasi életforma fennmaradására, a tanyasi identitás megőrzésére, valamint a vidéki infrastruktúra fejlesztésére. A minisztérium ezért hirdeti meg 15 milliárd forintos kerettel a “Vidéki infrastruktúra fejlesztések támogatása tanyákon” című pályázatot. Kifejtette, “célunk, hogy olyan fejlesztési lehetőségeket biztosítsunk a tanyán élők számára, amelyek hozzájárulnak az élhető környezet fenntartásához, a korszerű infrastruktúra kiépítéséhez, valamint a lakhatási körülmények javításához”. A pályázat kiemelt célterületei közé tartozik a tanyák villamosenergia- és ivóvízellátásának biztosítása, a szennyvízkezelés fejlesztése, valamint a megújuló energiaforrások – például napelemes rendszerek – alkalmazásának ösztönzése. Ezek a beruházások hosszú távon fenntartható és környezetbarát megoldásokat kínálnak az érintettek számára – olvasható a közleményben, írja az alternativenergia.hu.

A támogatási intenzitás megújuló energia felhasználására irányuló fejlesztések esetén 80 százalék, minden más tevékenység esetében pedig 95 százalék lehet. Az igényelhető támogatás összege ivóvízellátást szolgáló beruházás esetén legfeljebb 13 millió forint, egyéb tevékenységekre legfeljebb 12 millió forint. Amennyiben a pályázó ivóvízellátást célzó fejlesztés mellett további tevékenységtípusra is nyújt be kérelmet, az elnyerhető támogatás összege elérheti a 25 millió forintot is.

Közölték, a beruházások megvalósítását 25 százalékos előleg is segíti. Ezen előleg elszámolását követően további 25 százalékos előleg lehívására is lehetőség nyílik, ezzel elősegítve a pénzügyi kiszámíthatóságot a megvalósítás során. Fontos újítás, hogy önerő igazolása nélkül igényelhető az előleg. Az Agrárminisztérium azt írta, a támogatási kérelmet olyan magánszemélyek nyújthatnak be, akik a benyújtást megelőző legalább hat hónapban életvitelszerűen a fejlesztéssel érintett tanyán éltek és lakóhelyük vagy tartózkodási helyük is oda volt bejelentve.

Advertisement

Zöld Energia

Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?

A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.

A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.

A hőszivattyúktól az aggregátorokig

Advertisement

Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.

Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.

Advertisement

A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.

Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.

Advertisement

Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.

A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák