Zöldinfó
Újrakezdés a szőlősorok között? A jövő az időjárás kezében van
Lassulhat a szőlőtermő-területek zsugorodása Magyarországon, ám a klímaváltozás egyre komolyabb kihívások elé állítja az ágazatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megállhat a magyar szőlőtermesztés visszaesése, de a klímaváltozás jelentős károkat okozhat az ültetvényekben – tudatta az alternativenergia.hu. A svájci agrárcég elemzésében kitért arra, hogy Magyarországon az elmúlt években folytatódott a szőlőtermő-területek zsugorodása: az elmúlt öt év során közel 5 ezer hektárral csökkent az ültetvények összterülete. Jelenleg Magyarországon mintegy 58 ezer hektáron termesztenek hivatalosan szőlőt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint. Ugyanakkor a szakma bízik abban, hogy a kedvezőtlen trend megfordul, és a jövőben a telepítések aránya ismét meghaladja a kivágásokét – hangsúlyozta Varga Zoltán, a Syngenta termékfelelőse a közlemény szerint. Az idei szélsőséges időjárás érezteti hatását, a szőlő fejlődése vontatott volt a tavasz folyamán, főleg a korai fajtáknál voltak termékenyülési problémák. 2024-ben országosan 3,73 millió mázsa szőlőt takarítottak be, ez mintegy 11 százalékkal maradt el az elmúlt tíz év átlagától. Az idei kilátásokat nagyban befolyásolják az időjárási szélsőségek, főként az aszályos periódusok, így rekordtermésre idén sem számít a szakértő.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a kártevők, kórokozók elleni, jól időzített védekezés segíthet megelőzni vagy legalább mérsékelni a károkat. Idén a lisztharmat a legnagyobb kihívás, de akik tartották magukat a szigorú növényvédelmi fegyelemhez, azoknak jelenleg nincs ezzel gondjuk. A nyugati országrészben a szőlőkabóca elleni védekezés a legfontosabb ezekben a hetekben, de a későbbiekben nem nagyon lesz szükség védekezésekre, ha az aszály tartós lesz – olvasható a közleményben. Varga Zoltán kitért arra, hogy a hazai szőlő minőségét tekintve felveszi a versenyt a külföldi fajtákkal. Ugyanakkor a belföldi értékesítésben nagyon fontos lenne az árszint emelkedése annak érdekében, hogy az ágazat hosszú távon is fenntartható és gazdaságilag jövedelmező legyen – jegyezte meg.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
