Zöldinfó
Fél méterrel a maximum alatt a Balaton vízszintje
Az aszályos nyár miatt a Balaton vízállása drasztikusan, 71 centiméterre csökkent, a hiányzó mennyiséget csak jelentős, 170 milliméter csapadék pótolhatná.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az idei nyár forrósága és a fokozott párolgás miatt a Balaton vízszintje riasztóan alacsonyra süllyedt, írja az alternativenergia.hu. A tó szabályozási maximumát a korábbi 110 centiméterről az éghajlatváltozás és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt már 120 centiméterben határozzák meg, hogy tartalékot képezzenek az aszályos időszakokra. Július vége óta azonban a „magyar tenger” szintje folyamatosan apad, az elmúlt két hétben további tíz centimétert veszített. Jelenleg átlagosan mindössze 71 centiméter a vízállás, ami közel fél méterrel marad el a megengedett maximumtól. Ez mintegy 294 millió köbméternyi hiányt jelent a tóban.
A szakértők számítása szerint ahhoz, hogy a Balaton vízszintje 71-ről ismét 120 centiméterre emelkedjen, a tó teljes vízgyűjtőjén átlagosan mintegy 170 milliméternyi csapadékra lenne szükség. Ez azonban egyelőre nem várható: bár a hétvégére hidegfront érkezik, a prognózis szerint legfeljebb lokálisan hozhat némi esőt a térségbe.
Zöldinfó
Fokozott állatorvosi ellenőrzés indult a szerbiai járvány megfékezésére
Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be Dél-Szerbiában juh- és kecskehimlő miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be a dél-szerbiai Raska környékén, miután juh- és kecskehimlőt mutattak ki egy helyi gazdaságban – írja az alternativenergia.hu. A hatóságok szerint minden szükséges intézkedést megtettek a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására. A betegséget egy olyan gazdaságban azonosították, ahol 67 juhot és 60 bárányt tartottak. A laboratóriumi vizsgálatok kevesebb mint 24 órán belül megerősítették a fertőzést, ezt követően pedig az állategészségügyi előírásoknak megfelelően mind a 127 állatot leölték. Ez az első, juh- és kecskehimlővel kapcsolatos megerősített járványgóc Szerbiában 2026-ban.
A fertőzött gazdaság környezetében szigorú állategészségügyi felügyeletet rendeltek el, ellenőrzik az állatok mozgatását, és fokozott megfigyelés alatt tartják a környező tenyészeteket. Az állatorvosok a közeli településeken is vizsgálják az állományokat, hogy időben kiszűrjék az esetleges újabb fertőzéseket. Dragan Glamocic szerb mezőgazdasági miniszter szerint a vírus feltehetően illegális állatszállítás útján, Koszovó felől jutott Szerbiába. Hozzátette, hogy a juh- és kecskehimlő kevésbé jelentős gazdasági károkat okozhat, mint az afrikai sertéspestis, és emlékeztetett arra, hogy egy hasonló járványt tavaly mintegy két hónap alatt sikerült felszámolni. A juh- és kecskehimlő rendkívül fertőző vírusos állatbetegség, amely kizárólag a juhokat és a kecskéket érinti, emberre nem veszélyes.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
