Zöldinfó

Erdőtüzek után: Spanyolország hadat üzen a klímavészhelyzetnek

Spanyolországban véget ért a 20 napig tartó erdőtűzhullám.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-09-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“Országunk történetének ez a tragikus epizódja, amelyet a 20 napon keresztül egyidejűleg pusztító hatalmas erdőtüzek okoztak, véget ért, de a tűzoltási kampány folytatódik, ezért senki sem lazíthat a készültségen” – fogalmazott az alternativenergia.hu, hozzátéve, hogy néhány, már kisebb és ellenőrzött tűz oltásán továbbra is dolgoznak a tűzoltók. Mint mondta, augusztusban összesen 93 erdőtűz pusztított az országban, amelyből 59 érte el a legmagasabb riasztási fokozatot, közülük 39 pedig nagy kiterjedésűnek számított, mivel meghaladta az 500 hektárt. A lángok ebben a hónapban több mint 300 ezer hektárnyi zöld területet perzseltek fel. A természeti katasztrófa négy ember halálát okozta, 48-an pedig megsérültek – részletezte. Hozzátette: a legsúlyosabb nap augusztus 16. volt, amikor egyszerre 23 helyszínen tomboltak a lángok öt tartományban, Kasztília és Leónban, Galiciában, Extremadurában, Asztúriában és Kantábriában.

Az erdőtüzek miatt mintegy 36 ezer embert kellett kitelepíteni otthonából az elmúlt hetekben. A spanyol hatóságok munkáját 10 európai ország segítette eszközökkel és szakemberekkel, a többi közt Franciaországból, Németországból, Finnországból és Romániából. Beszámolt arról is, hogy az erdőtüzek keletkezésével összefüggésben már 57 embert vettek őrizetbe, és 142 ember ellen indult eljárás. A főigazgató hangsúlyozta: az erdőtüzek pusztítását “jelentős meteorológiai anomália” kísérte az elmúlt 50 év legintenzívebb hőhullámával, amelynek során négy napon is megdőlt a melegrekord. A hőség és az alacsony páratartalom mellett az erős széllökések, valamint a száraz viharok is nagyban hozzájárultak a lángok terjedéséhez, és nehezítették a megfékezésüket – jegyezte meg.

“Megnyertük ezt a csatát. De a háború még nem ért véget, mert a klímaváltozás még minidig itt van, és most újból össze kell fognunk, hogy megerősítsük az egész rendszert, hogy képesek legyünk továbbra is megvédeni országunkat” – fogalmazott Virginia Barcones. A miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Pedro Sánchez kormányfő hétfőn ismerteti a klímavészhelyzetek kezelésére vonatkozó állami paktumjavaslatát.

Kapcsolódó tartalom:erdő katasztrófa környezet tűz

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Tovább olvasom