Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

165 hektárnyi természet: élőhely-rekonstrukció és oktatás a Nagyberek szívében

A vizes élőhelyek a természet legfajgazdagabb, legértékesebb, de egyben legsérülékenyebb területei, ezért védelmük mindannyiunk közös felelőssége.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A fejlesztés célja, hogy az Ordacsehi-berek, a Balaton délnyugati térségének egyedülálló, titokzatos mocsárvilága megőrizze természeti értékeit, valamint a szemléletformálás és környezeti-nevelés magasabb színvonalú legyen és a kor követelményeinek megfeleljen – közölte az alternativenergia.hu. Az államtitkár a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy Fonyód joggal vált híressé mocsaras területeiről, az ide látogatók igazi természeti kincsekre bukkanhatnak, számos ritka és védett növény- és állatfaj él itt. Ezek között olyan különlegességek is találhatók, mint a lápi csalán, a mocsári tőzegpáfrány és különböző orchideafélék. Az állatvilág is rendkívül gazdag: a lápi szitakötőtől és a mocsári póctól kezdve a réti csíkon és a mocsári békán át egészen a mocsári teknősig és a nagykócsagig számtalan faj talál itt otthonra. A cigányréce és a rétisas is ezen a mocsaras területen találja meg ideális élőhelyét – sorolta Rácz András.

Kifejtette, hazánk mindig élen járt a vizes élőhelyek védelmében, ezt a most induló 435 millió forint értékű uniós fejlesztés is tovább erősíti. A KEHOP Plusz projekt keretében megvalósuló Berek Világa Látogatóközpont fejlesztése a kor követelményeinek megfelelően fogja népszerűsíteni a Nagyberek világát. A beruházás részeként az Ordacsehi-berekben csaknem 165 hektáron egy olyan mintaterületet hoznak létre, amely a megkezdett élőhely rekonstrukciók mellett, a hagyományos állattartás segítségével biztosítja a terület hosszú távú fenntartását és természeti értékeinek megőrzését – ismertette. A fejlesztések után a látogatóközpont lehetőséget nyújt majd például 1-1,5 órás sétára a kilátópontokkal, megfigyelőhelyekkel, pihenőhelyekkel ellátott tanösvényen a Berekben, valamint a kiállítás és a főépület közvetlen közelében kialakításra kerülő kültéri fogadótér, játszótérrel és akadálymentes ösvénnyel további 1-2 óra tartalmas eltöltését teszi lehetővé a látogatók számára.

A terület alkalmas helyszínné válik szabadtéri környezeti-nevelési foglalkozások megtartásához is. A program a Natura 2000 élőhelyek megőrzését szolgáló gazdálkodási gyakorlat bemutatását, oktatását célzó, szemléletformáló kiadványokkal és rendezvénnyel is erősíteni fogja a helyi lakosság és a gazdálkodók természetvédelem iránti elköteleződését – hangsúlyozta Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement

Zöldinfó

Megosztja az európaiakat az élelmiszer-innováció: a válaszadók 51 százaléka bizalmatlan

Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak több mint fele negatív véleménnyel van az innovatív élelmiszerekről – derült ki az Európai Bizottság megbízásából készített és közzétett Eurobarométer-felmérésből. Brüsszeli közleményében az uniós bizottság emlékeztetett: az innovatív élelmiszerek olyan új vagy jelentősen módosított élelmiszeripari termékek, melyek fejlesztése során modern technológiákat, vagy újszerű összetevőket használnak fel – írja az alternativenergia.hu. Céljuk általában a környezeti terhelés csökkentése, az egészség megőrzése, vagy a változó fogyasztói igények, köztük ételintoleranciák kiszolgálása. Az uniós bizottság szerint az élelmiszer-innováció erősítheti az európai élelmiszerrendszer ellenálló képességét, szélesítheti a termelési lehetőségeket, támogathatja az élelmezésbiztonságot és segíthet kielégíteni a változó fogyasztói igényeket.

A felmérésben a válaszadók 51 százaléka negatív, 39 százaléka pozitív véleményt fogalmazott meg az innovatív élelmiszerekről. Míg a 39 év alattiak jobban elfogadják (50 százalék) az ilyen termékeket, az 55 éves, vagy annál idősebbeknek mindössze 34 százaléka van így ezzel. Hasonló arány figyelhető meg a lakóhely szerint is: a nagyvárosokban élők több mint fele fogadja el a modern technikákkal előállított élelmiszereket, szemben a falvakban vagy vidéki területeken élőkkel. A tájékozottabb válaszadók 72 százaléka, a kevésbé tájékozottak 27 százaléka fogyasztana ilyen élelmiszert – írták.

A felmérés szerint a válaszadók 68 százaléka egyetért azzal, hogy az élelmiszer-innováció segítheti a gazdálkodókat és az élelmiszer-termelőket az olyan kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás, a kártevők elleni küzdelem, az erőforráshiány és az ellátási zavarok. A felmérésben felsorolt innovatív élelmiszerek közül a legmagasabb elfogadottsági szintet az aszályhoz, a kártevőkhöz vagy a szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodott növényekből származó gyümölcsök és zöldségek érték el. A válaszadók fele (50 százalék) mondta, hogy szívesen fogyasztana ilyen termékeket.

Advertisement

A felmérés eredménye szerint a válaszadók 85 százaléka egyetért azzal, hogy az innovatív élelmiszereknek egyértelmű megnevezéssel kell rendelkezniük, és érthető információkat kell adni arról, hogyan állították elő azokat, mit tartalmaznak és honnan származnak – derült ki az uniós bizottság felméréséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák