Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Micélium, biokompozitok, bioreceptív anyagok – nem egy utópisztikus világ anyagairól van szó, hanem olyan a körforgásos gazdaságba illeszthető matériákról, amelyekkel már ma is dolgozhat egy tervező. De hogyan lehet őket az ipari termelésben bevetni, mi hasznuk van a városfejlesztésben, mit kezdünk a nagyipari melléktermékekkel – számos kérdés, melyre a Future Materials (A jövő anyagai) konferencia idei kiadása válaszol – írta meg az alternativenergia.hu. A program ismét közös gondolkodásra hívja az ipari és az akadémiai szférát, kiemelkedő nemzetközi szakembereket vonultat fel, és nem lesz hiány az izgalmas workshopokban sem! A fókuszban ezúttal a körforgásos gazdaság anyagai, az anyagkutatási innovációk társadalmi felelőssége, az anyagtudomány jövőformáló dimenziói állnak, a konferencia a körkörösség témáját négy különböző szinten közelíti meg. A Synergy with Flora and Fauna szekció több-mint-emberi perspektívából vizsgálja a design új lehetőségeit, az emberközpontúság helyett az ökológiai egyensúly, a planetáris egészség szempontjai kerülnek a középpontba. A Circular Seeds track előadásaiban a fókusz az anyag egyedi viselkedésén van, és azon, hogyan alkalmazkodik ehhez a tervező a formaalakítás során. A Linking Academy & Industry szekció az akadémiai innováció és az ipari alkalmazás között épít hidat, bemutatja a körkörös anyagtechnológiai tervezés lehetőségeit a digitálisan vezérelt, gépi alapú és ismételhető folyamatok tekintetében. A Circular Scalability track pedig rendszerszintű példákon keresztül vizsgálja, mi működik és mi nem, amikor a körkörösséget skálázható ipari folyamatokba illesztjük.

A konferencia programjában több izgalmas előadó is a maker kultúrából indult, és mára a design és az ipar meghatározó alakjává vált. Davide Gomba legendás Arduino-szakértő és az első olasz Fablab létrehozásával vált a nemzetközi maker-mozgalom hősévé, míg Bas van Abel a Waag Society-ből és a DIY elektronikából kiindulva alapította meg a Fairphone-t, az otthon javítható és upgadelhető mobiltelefont, amely a körforgásos technológiai ipar emblematikus terméke lett. Kristina Andersen (TU Eindhoven) és Kovács József (MOME) a digitális kézművesség és a közösségi kísérletezés képviselői, Gerstenkorn Amália pedig a Z generációt képviseli, maker szemléletet adva a digitális gyártáshoz. Munkásságuk jól mutatja, hogyan vált a maker szemlélet a közösségi műhelyekből kiindulva a fenntartható innováció és az ipari megoldások kulcsfontosságú mozgatórugójává.

Az esemény vendége lesz a Pan-Projects társalapítója, Kazumasa Takada az ipari melléktermékek kísérleti újrahasznosítását kutatja, nemrég a WIRED magazin vendége volt Japánban és a regeneratív design potenciáljáról beszélt a várostervezésben. Érkezik a szomszédos Szlovákia kiemelkedő designere Vlasta Kubušová, a német design nagydíjas Crafting Plastics! Stúdió társalapítója, aki az idén két kollégájával megalapította a Better Matter stúdiót Hollandiában, a Design Academy Eindhovenben. Az anyagtervező, kutató és oktató a designvezérelt anyagtervezés egyik követeként a design, az anyagtudomány és a fenntartható innováció határterületein fejleszt a játékoktól a belsőépítészeten át a gasztroterületig használható körkörös anyaghasználati gyakorlatokat.

Számos előadó tevékenysége a bioanyagok és mikroökoszisztémák körül forog. Ilyen az olasz Barbara Pollini az Aalto Universityről, aki a biodesign szemszögéből mutat rá a lassú, helyi és regeneratív folyamatok jelentőségére, az életképes ökoszisztémák városi környezetben való kialakításának fontosságára. Előadásán túl Minimum Viable Ecosystems címmel workshopot is tart, amely a biodiverzitást támogató, bioreceptív szobrok, installációk, felületek létrehozásának módját ismerteti meg a résztvevőkkel. Az egyetem vendége lesz a brazil Rebeca Duque Estrada, aki jelenleg a Stuttgarti Egyetem (ICD) kutatója és szálas kompozit anyagokat alkalmazó hibrid rendszerfejlesztéssel, a gyártás automatizálásának különböző módjaival foglalkozik, különösen természetes rostok és faanyagok kombinációját illetően. A gyakorlati fókuszt erősíti a Studio Nima is, amely workshopján a terület innovációinak skálázási lehetőségeit járja körbe, vagyis azt, hogyan juthatnak el a legfrissebb bio-anyagfejlesztések a laborból a piaci környezetbe.

Aki az anyagfejlesztés legendás alakjaira kíváncsi, annak szól Chris Lefteri, a Materials for Design és a Making It szerzőjének előadása; a nemzetközi szaktekintély újabb és újabb kiadásban megjelenő bestsellereivel évtizedek óta formálja a tervezők gondolkodását arról, hogyan lehet az anyagokat aktív folyamatalakítóként kezelni, mit mire és hogyan érdemes használni az ipari terméktervezésben. Munkáiban részletesen megszólít minden anyagot a fától a műanyagig, és azok felületkezeléséről is kimerítően ír.  A kanadai Ron Wakkary professzor az anyagokról a spekulatív design dimenzióiban gondolkodik, a több- mint-emberi tervezés elismert kutatója, aki munkáiban az emberközpontú design határainak újragondolását és a technológia, az ökológia, valamint a spekulatív gondolkodás összekapcsolását vizsgálja. Nem csak a Simon Frazer Egyetem oktatója, de az Everyday Design Studio alapítója is, utóbbi az interakciótervezésre és kutatásra fókuszál.

Az építőipar anyagairól is szó esik majd: professzor Philippe Block (ETH Zürich) például a fenntartható betonépítésről osztja meg legújabb kutatásait, Losonczi Áron építészmérnök pedig világszabadalmáról, az első fényáteresztő betonanyag, a Litracon további fejlesztési irányairól beszél majd. A Future Materials konferecia idén a Budapest Design Week hivatalos programjának része, kapcsolódó műhelyeivel, kiállítással a régióban egyedi lehetőséget kínál a körkörös gazdaság és az anyagok iránt érdeklődőknek arra, hogy korszerű ismereteket szerezzenek a témában. A szakmai esemény minden érdeklődőt vár, az előadásokon, panelbeszélgetéseken keresztül új alapokra helyezhetjük viszonyunkat a minket körülvevő anyagokkal, a természetre nem csak nyersanyagforrásként, hanem olyan partnerként tekinthetünk, amelynek igényeit a bolygó egyensúlya érdekében figyelembe kell venni.