Zöldinfó
Felfüggesztették a Jedlik-program távhőtermelői és távhőszolgáltatói kiírásait
Telitalálatnak bizonyultak a Jedlik-program távhőtámogatásai.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu cikke szerint a távhőszolgáltatóknak szóló kiíráshoz hasonlóan a második benyújtási szakasz után a távhőtermelők megújuló alapú fejlesztéseit ösztönző kiírást is fel kellett függeszteni a Jedlik Ányos Energetikai Programban. A két felhívás együttesen 96 milliárd forintos keretösszegére 96 támogatási igény érkezett be közel 136 milliárd forint értékben – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-nek megküldött közleményében. A távfűtési rendszerek zöldítésével, hatékonyságának javításával csökken az energiafelhasználás, mérséklődnek az importkitettségek, erősödik az ellátás biztonsága – tette hozzá a minisztérium. Magyarországon több mint 210 távhőrendszer tartja melegen mintegy másfélmillió lakossági fogyasztó otthonát és több mint tízezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményt, bevásárlóközpontot és sportlétesítményt a fűtési szezonban. Az ágazati beruházások a tiszta energiaforrások fokozott hasznosításával óvják a környezetet – írták.
Felidézték: a Jedlik-program elsőként megnyílt kiírására június közepétől szeptember végéig jelentkezhettek a távhőszolgáltatók. A két lezárult benyújtási szakaszban 65 pályázat futott be összesen 73,6 milliárd forint támogatásra. Az értékelés folyamatban van, egy nyertes legalább 20 millió, de legfeljebb 1,5 milliárd forint állami hozzájárulást kaphat. A 45 milliárd forintos teljes keretösszegből 25 milliárd forint az energiahatékonyság fokozására fordítható. A fennmaradó 20 milliárd forint pedig a megújuló energia alapú hőforrások, hulladékhő hasznosításra és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra vehető igénybe. A Jedlik Ányos Energetikai Program másik ágazati elemében a távhőtermelők igényelhettek támogatást rendszereik megújuló alapú korszerűsítésére július 21-étől október 27-ig. Az 51 milliárd forintos keretből egy nyertes pályázatra legalább 200 millió és legfeljebb 3,5 milliárd forint ítélhető meg. Az önállóan támogatható tevékenységek közé tartozik a megújuló alapú hőtermelési technológia létesítése (a hőszivattyút is beleértve), hulladékhő hasznosítása vagy hőtároló megvalósítása. E programelemben két benyújtási körben 31 távhőtermelő igényelt együttesen 62,2 milliárd forintot – tájékoztatott az EM.
A kormány a családokat is segíti a távfűtés költségcsökkentő korszerűsítésében. Június végén indult el a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek szóló, 5 milliárd forintos keretösszegű pályázat. Az okosmérővel felszerelt otthonokban élők tényleges fogyasztásuk alapján, kevesebbet fizethetnek majd a távfűtésért. A lehetőség felfüggesztéséig itt több mint 900 jelentkező kért összesen 7,6 milliárd forint vissza nem térítendő forrást. Kiemelték: a kormány a három programban összesen tehát több mint 100 milliárd forint támogatást biztosított a távhőrendszerek korszerűsítésére. Az Energiaügyi Minisztérium vizsgálja a keretemelés lehetőségét a sikeres kiírásokban.
A minisztérium megjegyezte: a Jedlik Ányos Energetikai Program további felhívásai is kedvező fogadtatásra találtak. A vidéki településeket a helyi közvilágítás energiatakarékos eszközökre cserélésében segítő programelem több mint ezer kisváros és község érdeklődését keltette fel. Az energetikai kutatás-fejlesztést ösztönző pályázatra a keretösszeg dupláját meghaladó támogatási igényt nyújtottak be a cégek. A népszerű programcsomag következő elemeként hamarosan megnyílik az ipari energiatárolók telepítését célzó 50 milliárd forintos felhívás – ígérte a minisztérium. A Jedlik-program összesen már több mint 500 milliárd forint támogatással csökkenti a vállalkozások, önkormányzatok és egészségügyi intézmények energiafogyasztását és rezsiterheit – összegezték.
Zöldinfó
A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme
A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.
Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.
Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.
Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.
Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.
Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
