Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

2 hónap telt el a létrehozás óta

2025-11-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Zöld Energia

nergiaszuverenitás nélkül nincs sikeres zöldpolitika

Az Európai Unió az orosz energiahordozókat amerikai LNG-re cserélte.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-01-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az energiaszuverenitás oldalán nem valódi függetlenedést látunk, hanem függőségváltást – mondta Hernádi Zsolt. Az orosz energiahordozók visszaszorítása teret nyitott az amerikai LNG-nek, a megújulók technológiákban pedig érezhető a kínai gyártási és nyersanyag dominancia – írja az alternativenergia.hu. Így az energiaszuverenitás oldaláról nézve nem történt függetlenedés – fogalmazott a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója az MCC Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Sem az EU sem a régió nem bővelkedik energiaforrásokban. Ez egy adottság, ami szuverenitási szempontból hátrány – fogalmazott Hernádi majd hozzátette: ezt a problémát kell megoldanunk. Az EU eredeti terve az volt, hogy a dekarbonizáció által fogja növelni az energiaszuverenitást, de az energiaimport-függőség alig változott: 2019 és 2023 között mindössze 60 százalékról 58 százalékra mérséklődött. Az orosz fosszilis energiáról való leválással az EU teret nyitott az USA-ból érkező LNG-nek, és az EU lett az Egyesült Államok legnagyobb piaca. 2024-ben az EU több mint 100 milliárd köbméter LNG-t importált, ennek közel 45 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, ami több mint kétszerese a 2021-es mennyiségnek. Ezen felül a megújulók fejlesztésével is új függőség jött létre.

Példaként a napelemek importját emelte ki, amelynek több mint 90 százaléka Kínából származik, de hasonlóak az arányok az akkumulátorok és a kritikus nyersanyagok esetében is. Jó hogy vannak új források, de nem jó, hogy a függőség nem csökkent. Kínától energiaszuverenitási stratégiájából kéne tanulni: Kína készleteket halmoz fel, bővíti a szén- és megújulóenergia-termelést, miközben csökkenti az importfüggőséget, és ezáltal képes dekarbonizációra is. Ezzel szemben az EU elsősorban a kibocsátáscsökkentést helyezte minden más fölé, és eközben az súlyos versenyképességi és szuverenitási problémákat okozott, és egyre kevésbé képes fenntartani a dekarbonizáció lendületét is.

Hernádi Zsolt úgy vélte, hogy az EU a tagállamok eltérő adottságait sem veszi figyelembe: míg szinte minden EU-s országnak szembesülnie kell azzal a kockázattal, honnan szerzi be az energiát, Magyarországnak és a többi szárazföldi országnak ezen felül ellátási útvonal kockázattal is számolni kell. Hernádi Zsolt szerint az európai dekarbonizációs célok nem reálisak, és úgy vélte, nagyobb tagállami rugalmasságra és diverzifikációra van szükség, valamint arra, hogy hagyják a piacot működni, mert ez növeli a hatékonyságot.

Úgy vélte, hogy az energiaszuverenitás az állam és a piac együttműködésével jöhet létre: válságálló ellátás csak akkor jöhet létre, ha az állam stratégiai irányt ad, a vállalatok pedig képesek beruházni és alkalmazkodni. A MOL évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy régióban kell gondolkodni. A MOL három finomítóval, 2400 töltőállomással és közel 100 ezer hordó napi termeléssel biztosítja a régió olajipari szuverenitását. Magunknak kell megteremteni a szuverenitást, segíts magadon és Isten is megsegít elv alapján. Ehhez az is kell, hogy a vállalatok megtermelt profitot vissza tudják forgatni beruházásaikba – tette hozzá.

Tovább olvasom