Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Európa egyedülálló városi madárpihenőhelye újra megtelik élettel

Madármegfigyelésekkel, bemutatókkal, előadásokkal várja az érdeklődőket szombaton a 25. Tatai Vadlúd Sokadalom.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME Komárom-Esztergom vármegyei csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület közös szervezésében megvalósuló programsorozat részeként a sok ezer lúd, valamint a récék, sirályok és rétisasok teleszkópos megfigyelése mellett egész nap változatos programok várják az érdeklődőket a tatai Öreg-tónál – írja az alternativenergia.hu. A rendezvényen számos szakmai szervezet jelenik meg standdal a tóparton. Akik személyesen nem tudnak jelen lenni, azok a vadludsokadalom.hu/webkamera oldalon keresztül online, akár otthonról is figyelemmel követhetik a Vadlúd Sokadalom fő attrakcióját, a vadludak reggeli ki- és délutáni behúzását, továbbá a vízen tartózkodó madarak viselkedését. Új fejlesztésként elindul a LÚD FM 91,9 MHz, amely a sokadalom idején közvetíti az eseményeket. A rendezvény idei díszvendégei a Ramsari városok 4. kerekasztalának résztvevői, továbbá Magyarország nemzetipark-igazgatóságai és natúrparkjai.

A tájékoztató szerint a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott ramsari egyezmény hatálya alá tartozó tatai Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely Európában, amit egy város szinte teljesen körülvesz.

A tavon telelő vadludak akár 5-6 ezer kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek hozzánk. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre. Az elmúlt hetekben a Tata környéki vizes élőhelyek alkotta ramsari területre már folyamatosan érkeztek a madarak, ezen belül csak a tatai Öreg-tavon már 46 900 vadlúd tartózkodik. A ludak többsége nagy lilik, a második legszámosabb faj a nyári lúd, de a madártömegben globálisan veszélyeztetett vörösnyakú ludak és kis lilikek is rendszeresen feltűnnek.

Advertisement

A tavon napközben több ezer réce, sztyeppi és dankasirály is látható. Ez a madárlétszám rendkívül gyorsan, akár egy-két nap alatt is további ezrekkel emelkedhet. Csúcsidőszakban, november végén és december elején, a tavon éjszakázó vadlibák száma akár az 65 ezret is elérheti – ismertették.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák