Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A teremtésvédelmi keresztútról, a Pannonhalmi Főapátságban alkalmazott fenntarthatósági megoldásokról és a könyvtárba befészkelt kenyérbogarakról is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapáttal a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is elérhető. A főapát – aki 2018 óta tölti be tisztségét – kiemelte: Ferenc pápa Laudato si’ című első enciklikája nemcsak szociális, társadalmi kérdéseket taglal, hanem abban elhelyezi a teremtésvédelem nagy témáját is. Az egyházfő lelkiismereti kérdéssé akarja tenni mindenki számára azt, hogy felelősséggel tartozunk a Föld megőrzéséért – írja az alternativenergia.hu. Hortobágyi T. Cirill ismertette, a teremtésvédelmi keresztút alapgondolata az volt, hogy a Föld is szenved.

Az út egyes állomásain a résztvevők olyan kérdéseken gondolkodnak, mint a vizek tisztasága, a légszennyezés, a környezetterhelés vagy az illegálisan lerakott hulladék okozta nehézségek. Hozzáfűzte, a keresztúton a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel vagy a biodiverzitással kapcsolatos problémák bemutatása mellett rendszeresen imádkoznak. Ezek alkalmával a résztvevők saját szavaikkal próbálják megfogalmazni a közös felelősség mellett azt, hogy mit tudnak tenni a környezetért, és miben kérik a Teremtő támogatását – jegyezte meg. Áder János kiemelte, a Pannonhalmi Főapátság az elmúlt időszakban biomassza-fűtőművet létesített, hőszivattyúkat szerzett be, és napelemes rendszert alakított ki. Ezek segítségével az apátság mérsékelni tudta környezeti lábnyomát, és komoly kibocsátáscsökkentő hatást ért el – hangsúlyozta.

A főapát az említett megoldások mellett kiemelte, hogy a bencés gimnáziumban szelektíven gyűjtik a szemetet, a vécéöblítéshez és az apátsági kertek öntözéséhez pedig nem ivó-, hanem ipari vizet használnak. Hozzátette, sörfőzdéjükben a főzéskor keletkezett meleg vizet megőrzik, és újra felhasználják az előmelegítési folyamatban. Szerinte a legfontosabb lépés a gázról biomasszára – amely ágvégekből és vágástéri hulladékból előállított apríték – való átállás volt. Azt mondta, a váltás mögött az anyagi érdekeltség mellett a fosszilis energiától való függőség tudatos csökkentése is ott volt. Hortobágyi T. Cirill a Pannonhalmi Főapátság könyvtárát ért kenyérbogár-fertőzésről is beszélt. Ismertette, a Kárpát-medencében eddig sem ismeretlen bogár csak akkor képes a szaporodásra, ha az átlaghőmérséklet tartósan 22 Celsius-fok fölé emelkedik.

Azt mondta, a könyvtár klasszicista épülete, amelyben nincs fűtés, sokáig tárolta a téli hideget, de az elmúlt években 22 Celsius-fok fölé nőtt a nyári hónapok hőmérséklete. Hozzátette, a takarítónők vették észre, hogy nem csupán a por ülepedik meg a polcokon: rágásmaradványokat is észleltek. A főapát hangsúlyozta, a könyvtár fertőtlenítésekor az összes könyvet le kellett venni a polcokról és ládákba rakni, amelyekre helyben vákuumosan lezárt fóliazsákokat hegesztettek. A légmentesen lezárt zsákokba a kártevők kiirtására gázt vezettek be, a könyveknek pedig hét héten keresztül kellett így állniuk. Szerinte a munka neheze a polcok takarítása és azok esetleges javítása után kezdődött, hiszen a zsákokból kivett könyveket egyesével kellett leporszívózni és rágásnyomokat keresve megvizsgálni. Kiemelte, mivel a problémát időben észrevették, nem történt nagy károsodás, de a legértékesebb és legrégebbi művek épségben megmaradtak, azokat olyan helyen őrzik, ahol nincs fertőzés. Megjegyezte: a könyvtár 2026 januárjától ismét várja a látogatókat.

A pannonhalmi főapát a podcastban az általa kitalált 5T-mozgalomról is beszélt. A kezdeményezésben meghatározott öt tételmondatot Áder János ismertette, ezek a következők: takarékoskodj az energiával, tudatosan vásárolj, tölts több időt a természetben, táplálkozz egészségesen és tekints magadra teremtményként, aki Isten vendége a Földön.