Zöldinfó
Gazdálkodók is kulcsszerepet kapnak az aszály mérséklésében
Új felhívás támogatja a természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák számára kulcsfontosságú, hogy versenyképességük és a klímaváltozással szembeni ellenálló képességük megőrzése érdekében minél több vizet legyenek képesek visszatartani és tárolni a tájban, a felszínen és a talajban egyaránt – írja az alternativenergia.hu. Ezt a célt is szolgálja a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében meghirdetett csaknem 13 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás, amely a természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását, valamint azok fenntartását támogatja, hozzájárulva az aszály hatásainak hosszú távú mérsékléséhez – tájékoztatott Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára a tárca, MTI-nek küldött közleménye szerint. Hubai Imre kiemelte: habár az Aszályvédelmi Operatív Törzs 2025. október 31-én befejezte a munkáját, az ország jelentős részét évek óta sújtó csapadékhiány következtében kialakuló, egyre növekvő mértékű és gyakoriságú vízhiány továbbra is fenyegeti a hazai mezőgazdasági termelés versenyképességét és a mezőgazdasági termékek árának elviselhető szinten tartását, ami ellen összehangolt kormányzati intézkedésekre van szükség.
A felszínen és talajban tárolt vízkészletek jelentős csökkenésének környezeti hatásai mindannyiunk életére hatással vannak, ezért a vízhiány leküzdése érdekében elsőrendűvé vált a mezőgazdasági termelők bevonása a vizek megtartásába. Az agrártárca ennek erősítése érdekében döntött arról, hogy a felszíni vizek megtartását szolgáló vizes élőhelyek kialakítását és fenntartását támogató pályázati felhívást tesz közzé, melynek kedvezményezettjei maguk a mezőgazdasági termelők lehetnek – közölte. A közlemény szerint a megvalósuló projektek révén az élőhelyek ismét változatossá válnak, és a felszíni vízhez kötődő tájképi elemek helyreállítása egyszerre szolgálja a mezőgazdasági termelés biztonságát, a biológiai sokféleség és a táj jellegzetességeinek megőrzését, a felszíni vizek védelmét és az erózió elleni védekezést. A mezőgazdasági termelők alkalmazkodóképessége erősödik, valamint a jó gyakorlatokon keresztül elősegítik a káros éghajlati változások mérséklését. A talaj “visszanedvesítésével” rendelkezésre fog állni a klíma hűtéséhez és a helyi csapadékképződéshez nélkülözhetetlen üzemanyag, a víz. Emellett a beszivárogtatással a talajvízkészletek pótlása és a levegő védelme is előtérbe kerül – közölte.
A 12,8 milliárd forint keretösszegű konstrukciónak köszönhetően a mezőgazdasági termelők nem termelő típusú beruházások megvalósítására vissza nem térítendő, egységköltség alapon meghatározott támogatást igényelhetnek szántó és gyep hasznosítás esetén. A füves, cserjés sávok és vizes élőhelyek kialakítása mellett azok fenntartására is jelentős mértékű támogatás igényelhető öt egymást követő évre. A támogatási kérelmek benyújtására első alkalommal 2026. február 19. napjától 2026. március 11. napjáig lesz lehetőség. A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el – tájékoztatott Hubai Imre.
Zöldinfó
Széles körű együttműködés indul a klímaváltozás hatásai ellen
A HungaroMet vezetésével jön létre a klímaalkalmazkodási hálózat Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A HungaroMet vezetésével jön létre Magyarországon az Európai Unió alkalmazkodási missziójának megvalósítását támogató klímaalkalmazkodási hálózat, amelynek célja széleskörű együttműködés kialakítása az ágazati és területi szereplők összekapcsolásával – közölte az alternativenergia.hu. Hozzátették: az együttműködési hálózat – a többi európai uniós tagállami adaptációs hálózattal együtt – az AdaptationHubs projekt keretein belül valósul meg, ami az EU “alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” küldetésének uniós finanszírozású kiemelt kezdeményezése. A tájékoztatás szerint a magyar alkalmazkodási hálózat a HungaroMet koordinálásában a hazai közigazgatási, tudományos, gazdasági és civil szereplők bevonásával a különböző szakterületek és területi szintek (nemzeti, megyei, helyi) közötti együttműködési platformot hoz létre.
Célja, hogy támogassa az adaptációs tevékenység összehangolt tervezését és végrehajtását, valamint a tudományos ismeretek, gyakorlati tapasztalatok és szakpolitikai folyamatok összekapcsolását – írták. Kitértek arra: a projekt része egy régiók közötti együttműködési program is, amely támogatja mind a hazai, mind a határokon átnyúló tudáscserét. Az AdaptationHubs projekt hozzájárul ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodási intézkedések koordinációja és hatékonysága, hosszú távon pedig csökkenjen a társadalom és a gazdaság sérülékenysége az éghajlatváltozás hatásaival szemben – áll a közleményben.
-
Zöldinfó17 óra telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFigyelmeztet a hatóság: veszélyes lehet az osztrák zúzottkő
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaTöbb települést érinthet: vizsgálják a veszélyes kőzúzalék ügyét
