Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átrendezheti az építőipari keresletet a kormány által frissen bejelentett lakástámogatási rendszer. A Wekerle+ program inkább új lakások építését és az energetikai felújításokat ösztönzi. Utóbbira nagy szükség van: a Mapei reprezentatív kutatása szerint tízből közel kilenc magyarnak anyagi nehézséget jelentene egy felújítás vagy más ingatlanberuházás finanszírozása. Az október 27-én részleteiben is nyilvánosságra került, 28-ától már el is indulóWekerle+ programban a családi házaknál akár 15,5 millió, a társasházi lakásoknál 5,2 millió forintos korszerűsítésre lehet támogatást igényelni – derül ki Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter múltheti bejelentéséből, majd pedig október 27-én kedden publikált wekerle.kormany.hu/ portálon további érdekes részletek is tisztázódtak. A lényeg a felújítások kapcsán, hogy a vissza nem térítendő támogatás és a kedvezményes hitel együtt a költségek akár 95 százalékát fedezheti, függően többek közt attól, hogy az ingatlan mennyire korszerű jelenleg, illetve mennyire számít energiatakarékosnak. Ezt a programot azonban várhatóan csak február-márciustól lehet majd igényelni.

Az alacsony önerő mozdíthatja meg a felújítási piacot

Az alacsony önerő ettől függetlenül kulcskérdés lehet, mert a magyar háztartások többségének komoly anyagi gondot jelentene egy felújítás finanszírozása. A Mapei Építőipari Bizalmi Index 2026-os kutatása szerint a 18–65 éves lakosság 36 százaléka egyáltalán nem tudna finanszírozni egy felújítást vagy más ingatlanberuházást, 25 százalékának nagy, 27 százalékának pedig közepes anyagi nehézséget jelentene. A Mapei Kft. ügyvezetője, Markovich Béla szerint ezért a friss, célzott támogatás hármas előnyt jelenthet: segítheti az eddig elhalasztott felújítások elindítását, miközben az energiamegtakarítás révén hosszabb távon a háztartások rezsiköltségeit és végső soron az ország energiafogyasztását is csökkentheti. Hiszen a legolcsóbb energia az, amit nem használunk fel.

A kormány tervei szerint évente 30 ezer otthon újulhat meg a programban, a várakozások szerint fele-fele arányban családi házak és társasházi lakások. A kormány 2030-ig összesen hozzávetőleg 120 ezer felújítással számol. Ez a magyarországi, mintegy 4,6 milliós lakásállomány 2,6 százaléka. Kapitány István szerint a 600 milliárd forintos programkeret legalább 1100 milliárd forintnyi építőipari megrendelést hozhat.

„Ez már akkora volumen, amelyet a felújítási piac is megérezhet. Ha a 120 ezres számot elosztjuk a következő évekre, akkor ez évi átlagban 30 ezer ingatlan korszerűsítését jelenti, ami több évre adhat munkát a kivitelezőknek és megrendeléseket az építőanyag-gyártóknak. Ráadásul olyan felújítások is elindulhatnak, amelyeket a tulajdonosok eddig pénzhiány miatt halogattak” – mondta Markovich Béla.

A szakember hozzátette, hogy a támogatások sikerét nagyban befolyásolhatja az igénybevétel egyszerűsége. A korábbi programok tapasztalatai alapján az egyértelmű jogosultsági feltételek, az egyszerű adminisztráció és a kiszámítható finanszírozás legalább olyan fontosak lehetnek, mint maga a támogatás összege.

Az új lakások építésének kedvezhet a támogatási rendszer

Az új rendszerben a 18–45 éves elsőlakás-vásárlók új lakás vásárlására vagy építésére fix 3 százalékos, használt lakás vásárlására pedig fix 5 százalékos kamatozású, támogatott hitelt vehetnek fel jövőre. A támogatás mindkét lakástípus esetén jelentős ösztönző: például egy 30 millió forintos, 25 éves futamidejű hitelnél az új lakásra felvett kölcsön havi törlesztőrészlete tízezrekkel lenne alacsonyabb.

„Ez lényeges változás. Míg egy használt lakás adásvétele önmagában viszonylag csekély, a felújítások révén inkább áttételes, közvetett építőipari keresletet teremt, egy új lakás megépítése számos ágazatnak ad munkát, így az új program közvetlenül, érdemben hozzájárul a gazdasági teljesítményhez. Azaz a kedvezményes újlakás-finanszírozás és az 5 százalékos lakásáfa megtartása együttesen ösztönözheti új lakásberuházások elindítását” – mondta Markovich Béla.

A használt lakások vásárlásánál ugyanakkor szigorodhatnak a finanszírozási feltételek. Az ötéves bentlakási kötelezettség, a bérbeadás és egyéb hasznosítás tiltása, az új és a használt lakások vásárlására egyaránt vonatkozna. Az Otthon Start 3 százalékos kamatával szemben pedig a Wekerle+ 5 százalékos kamatot kínál a használt lakásokra. Ez egy 50 millió forintos, 25 éves futamidejű hitel esetében érezhetően magasabb havi törlesztőrészletet jelent. Az új program ugyanakkor a meglévő lakások energetikai korszerűsítését is jelentősen támogatná, ami mérsékelheti a felújítási költségeket, és új megrendeléseket hozhat az építőiparnak.

A támogatott lakástakarék hosszabb távon élénkítheti a keresletet

A Wekerle+ Lakástakarék lényegében visszavezeti a régi rendszert, de kicsit másképpen, magasabb összegekre optimalizálva: az első öt évben 10 százalékos, a hatodik évtől pedig majd 20 százalékos állami kiegészítéssel és az összegyűjtött megtakarításra adott fix 3 százalékos banki kamattal ösztönzi a rendszeres megtakarítást. A konstrukció mindenképpen megkönnyíti az első lakás megvásárlásához szükséges önerő előteremtését, elsősorban azoknak a fiataloknak, akik a jövedelmükből rendszeresen félre tudnak tenni, különösen, mert a kezdetben évi 120, majd évi 240 ezer forintos támogatás maximumának igénybevételéhez havi 100 ezer forintot érdemes félretenni.

„A lakástakarék előnye, hogy nemcsak az otthonteremtést segíti, hanem a rendszeres megtakarítást és a pénzügyi tudatosságot is ösztönzi. Az építőipari keresletre ugyanakkor csupán hosszabb távon fejtheti ki a hatását, hiszen a megtakarítások felhalmozásához idő kell” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A lakásépítés és a felújítás lehet az építőipar új hajtóereje

A lakástámogatási programok eltérő ütemben élénkíthetik az építőipart. A majd jövő tavasztól elérhető felújítási támogatások hatása már 2027 második felében megjelenhet a kivitelezői megrendelésekben. Azonban az új lakások kedvezőbb finanszírozása kezdetben inkább a vásárlói érdeklődést és az előértékesítéseket növelheti. Az építkezések szélesebb körű felfutása és az átadott lakások számának növekedése hosszabb időt, legalább egy évet vehet igénybe. A mielőbbi élénkülés szempontjából ezért különösen fontos az energetikai felújítási program gyors elindítása, valamint az egyszerű, nem túlbürokratizált és kiszámítható hitel- és támogatás igénybevétel biztosítása.

A Mapei szerint az új támogatási rendszer alaposan átrendezheti az építőipari kereslet szerkezetét, és növekedési lehetőségeket teremthet a lakásépítési és energetikai korszerűsítési piacon. Az ágazat egészének tartós fellendüléséhez ugyanakkor nem elegendő a lakossági ingatlanszektor élénkítése, hanem egyúttal a vállalati beruházási aktivitás erősödése is szükséges lenne.