Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret

Könnyen meglehet, hogy a lakossági akkumulátorokat támogató Otthoni Energiatároló Program összkerete hamar kimerül.

Létrehozva:

|

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

2026 február 2-án elindult az Otthoni Energiatároló Program, amely 100 milliárd forintos keretösszeggel, háztartásonként legfeljebb 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatással ösztönzi a napelemes rendszerekhez kapcsolódó, minimum 10 kWh kapacitású energiatárolók telepítését – írja az alternativenergia.hu. A pályázat első benyújtási szakasza március 15-ig tart, a várakozások szerint pedig akár 40 ezer nyertes pályázat is születhet – feltéve, hogy a keret kitart. A kormánykommunikáció alapján feltételezhető, hogy március 15-án felülvizsgálják, illetve megemelik a program költségvetését. A konstrukció különösen azoknak a háztartásoknak kedvez, amelyek a bruttó elszámolási rendszerbe kerültek, és így a megtermelt, de azonnal el nem fogyasztott villamos energiát már nem tudják korábbi feltételek mellett betáplálni a hálózatba. Az energiatárolás révén nőhet az önfogyasztási arány, csökkenhet a hálózati kitettség, és javulhat a beruházások megtérülése.

„Az Otthoni Energiatároló Program katalizátorként működik a hazai lakossági szegmensben, mivel az állami támogatás jelentősen csökkenti a hibrid rendszerek magas beruházási költségét és javítja a megtérülési mutatókat” – fogalmazott Koszorús Zsolt, az EU-SOLAR SE operatív igazgatója. Hozzátette: a program nemcsak a modern lítium-technológiás akkumulátorok elterjedését gyorsítja fel, hanem a telepítői piac technológiai fejlődését és a rendszerszintű hálózati rugalmasság erősödését is ösztönzi.

A piaci tapasztalatok szerint a 2,5 millió forintos támogatás jellemzően a beruházás 60–80 százalékát fedezheti, de megfelelő műszaki paraméterek és költségszint mellett akár a teljes projektköltség is finanszírozható. Az EU-SOLAR SE komplex mérnöki és pályázati támogatással segíti az ügyfeleket, a cég teljes körű pályázati menedzsmentet, előminősítést, valamint karbantartási és távfelügyeleti szolgáltatást is biztosít.

Advertisement

A pályázók részéről több bizonytalanság is felmerülhet. Gyakori kérdés a bruttó elszámolás és az energiatárolás technikai összehangolása, az inverterek aszimmetrikus fáziskezelése, illetve az optimális akkumulátorkapacitás meghatározása az egyedi fogyasztási profil alapján. Sokakat foglalkoztat az áramszünet esetén működő backup rendszer költsége és a mérőhely-szabványosítás szükségessége is.

A nagy érdeklődés miatt a szakma arra számít, hogy a 100 milliárdos keret akár nagyon gyorsan ki is merülhet. A kormányzati nyilatkozatok ugyanakkor nem zárják ki a forrás bővítésének lehetőségét amennyiben a program sikeresnek bizonyul és a lakossági igény ezt indokolja. Egy esetleges keretemelés tovább stabilizálhatná a piacot, és kiszámíthatóbb környezetet teremthetne a kivitelezők számára. A kormány az emelés pontos összegét egyelőre nem közölte, döntés azt követően születik majd, hogy lezárult az első kör, és tisztábban látják az érdeklődést.

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák