Zöldinfó

Víztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország

El kell érni, hogy maradjon víz és élet a Tisza-völgyben.

Létrehozva:

8 hónap telt el a létrehozás óta

2026-03-06

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Lantos Csaba a Félhalmi-holtág tározási célú fejlesztéséről szóló projektindítón elmondta, különböző műszaki megoldásokkal el kell érni, hogy a Dunából egy kis-Tiszányi vizet áthozzanak a térségbe – írja az alternativenergia.hu. Kijelentette, a terv kész “a nagyléptékű program megvalósítására”, kell Tiszalöknél, Kiskörénél és az Alsó-Tiszán egy medertározó mű, a törökbecsei már elkészült – jegyezte meg. Hozzátette, kiemelt célterület a Homokhátság is, ott nem gravitációs megoldással, hanem szivattyúzásal lehet feljuttatni a vizet, amihez az energiát a napelemekkel termelt áram biztosítani tudja. A miniszter felidézte, hogy a békéssszentandrási duzzasztó építését Kállai Miklós még nem miniszterelnökként kezdeményezte, mert már akkor látták, hogy nem lesz elég víz. Ha nincs víz, nincs élet sem, a víz megtartása, amit a Vizet a tájba! program is céloz, ökológiai szempontból is fontos – húzta alá. Trianon után azzal szembesültek, hogy már nemcsak nyugatról, hanem északról és keletről sem lehet szabályozni a vizet. Napjainkban a globális felmelegedés és a csapadékhiány mutatja meg ennek fontosságát – mondta a tárcavezető, megjegyezve, hogy az Alföldön mintegy 400 milliméter csapadék hiányzik, a vízszint már egy méterrel lejjebb húzódik.

Lantos Csaba emlékeztetett, Románia sok víztározót épített az utóbbi időszakban, fél Balatonnyi vizet tudnak megtartani, tehát “már az sem jön le”, ezért van szükség Magyarországon új tározók építésére és a meglévő létesítmények karbantartására. Dankó Béla (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta, a békésszentandrási duzzasztó segítségével a Hármas-Körös medrében több mint 24 millió köbméter vizet tároznak, a vízkészletet 1400 négyzetkilométeres hatásterületen hasznosítják, így a projekt céljául szolgáló Félhalmi-holtágon is. Békés agrármegye, csaknem 427 ezer hektárnyi mezőgazdaság területtel rendelkezik, amelynek 7,3 százaléka öntözhető. Ezt növelni szeretnék, mert látszik, hogy “a mezőgazdaság sok nehézséggel küzd, öntözés nélkül nehéz boldogulni – jelentette ki a politikus.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese a Félhalmi-holtág revitalizációjáról szólva elmondta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (Kehop) Plusz keretéből, 7,7 milliárd forint értékben, várhatóan 2027 második fél évétől 2029 végéig végzik el a projektet. Gacsályi József hangsúlyozta, nem öntözésfejlesztési, hanem komplex vízgazdálkodási programról van szó, ami igaz a Homokhátság területére is. Hozzátette, fontos kérdés az üzemeltetés is, a létesítmények megközelíthetőségét is javítani kell, mérő- és munka-, valamint informatikai eszközök beszerzésére is szükség van. A műszaki főigazgató-helyettes szerint szükség van egy új szemlélet elterjedésére is az ágazaton belül. Megjegyezte, az illetékes Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság máris a korábbi belvízvédelmi szintek felett 40 centiméterrel üzemelteti a meglévő infrastruktúrát. “Nekünk is nagyobb bátorságra és kockázatvállalásra van szükségünk” – fogalmazott.

A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint a Félhalmi-holtág a Körösök-völgyének harmadik legnagyobb holtága, csaknem egymillió köbméter víz tározására biztosít lehetőséget, vízkészletére támaszkodva mintegy 4000 hektáron számos rendszer látható el friss vízzel. Azonban a holtág tárolókapacitása a feliszapolódás miatt csökkent; előzetes felmérések szerint a holtágból kitermelt föld és iszap mennyisége meghaladja majd a 30 ezer négyzetmétert. Azt egy arra megvásárolt területen helyezik majd el, ahol – a szikkadást követően – mintegy 50 ezer facsemetét terveznek ültetni.

Kapcsolódó tartalom:aszály energia környezet szivattyú természet víz Vizet a tájba vízgazdálkodás víztározó

Zöld Energia

Több család kaphat pénzt akkumulátorra: mit kell tudni az új bejelentésről?

Módosították a lakossági energiatároló programot, így 57 ezer család juthat támogatáshoz akkumulátorok beszerzésére, elősegítve a napelemes rendszerek által megtermelt energia hatékonyabb felhasználását.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-01

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A korábban tervezettnél harmadával több, összesen 57 ezer háztartás juthat vissza nem térítendő támogatáshoz a lakossági energiatároló programban, írja az alternativenergia.hu hírportál. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentése szerint a pályázat módosításával legalább 285 megawatt új tárolói kapacitás létesülhet Magyarországon. A program célja, hogy a napelemes rendszerek tulajdonosai hatékonyabban használhassák fel a megtermelt villamos energiát, és kevésbé függjenek a hálózati áram vételezésétől. A lakossági energiatároló programot eredetileg az előző kormány hirdette meg, a mostani kabinet azonban módosította a pályázat feltételeit. Kapitány István a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy az eredetileg tervezettnél mintegy egyharmaddal több család részesülhet a fejlesztésekhez nyújtott forrásból. A módosítás eredményeként a támogatásban részesülő háztartások végleges tervezett száma 57 ezerre emelkedik. A miniszter közlése szerint a bővítés révén legalább 285 megawatt új energiatárolói kapacitás jöhet létre. Ez a becslés arra az esetre vonatkozik, ha minden nyertes pályázó a támogatásból beszerezhető legkisebb kapacitású energiatároló berendezést választja. A ténylegesen kiépülő kapacitás ennél magasabb is lehet, amennyiben a háztartások nagyobb akkumulátoros rendszerek telepítése mellett döntenek.

A program költségeinek jelentős részét a kormány a következő évi költségvetésből biztosítja. A bejelentés egyúttal a kivitelezési folyamat ütemezését is érinti: a kivitelezői szerződések megkötésének határidejét jövő februárra tolták ki. Ez a változtatás a projektek előkészítésére és a megvalósítás megszervezésére rendelkezésre álló időt is befolyásolja.

Miért fontosak az akkumulátorok a napelemes rendszerek mellett?

A lakossági energiatárolók támogatását a magyar villamosenergia-rendszer egyik alapvető problémája indokolja: a napelemes termelés és a háztartások fogyasztása nem feltétlenül ugyanabban az időszakban éri el a csúcsát. A Klímapolitikai Intézet már az eredeti pályázat meghirdetésekor felhívta a figyelmet erre az eltérésre. A háztartási napelemes rendszerek jellemzően a déli órák környékén, illetve kora délután termelik a legtöbb villamos energiát, miközben a lakossági fogyasztás gyakran a kora esti órákban a legmagasabb. Ilyenkor a napelemek termelése már csökken, miközben a háztartásokban elindulhat a főzés, a világítás és számos más elektromos berendezés használata.

A különbség mérséklésében jelentős szerepet kaphatnak az akkumulátoros energiatárolók. A napközben megtermelt, azonnal fel nem használt villamos energia egy része eltárolható, majd később, például este felhasználható. Ezzel növelhető a helyben megtermelt energia saját célú felhasználásának aránya, és csökkenthető a hálózatból vásárolt villamos energia mennyisége.

Az energiatárolás emellett a hálózati terhelés kiegyensúlyozásához is hozzájárulhat. Ha a napelemes háztartások a termelési csúcs idején nem táplálják be a teljes többletenergiát a hálózatba, hanem annak egy részét eltárolják, majd a későbbi fogyasztásuk fedezésére használják fel, az mérsékelheti a termelés és a fogyasztás időbeli eltéréséből fakadó problémákat.

Az elszámolástól is függhet a megtérülés

Az akkumulátorok alkalmazása a háztartások számára az elszámolási rendszertől való függést is mérsékelheti. A tároló lehetővé teszi, hogy a napelemes rendszer tulajdonosa ne kizárólag a termelés pillanatában tudja felhasználni a megtermelt energiát. Ez különösen azokban az időszakokban lehet előnyös, amikor a hálózatba betáplált és a később vételezett villamos energia pénzügyi elszámolása eltérő feltételek szerint történik. A beruházás gazdaságossága ugyanakkor függ a háztartás fogyasztási szokásaitól, a napelemes rendszer méretétől, az akkumulátor kapacitásától, valamint a vonatkozó elszámolási szabályoktól is.

A támogatási program 57 ezer háztartásra történő kiterjesztése ezért nemcsak a lakossági beruházások finanszírozása szempontjából jelent változást, hanem a hazai energiatárolási kapacitások bővítéséhez is hozzájárulhat. A tényleges eredményeket az határozza majd meg, hogy hány nyertes valósítja meg a beruházást, mekkora tárolókat telepítenek, és az új rendszerek milyen mértékben segítik a napközbeni napelemes termelés későbbi felhasználását.

A borítókép illusztráció.

Tovább olvasom