Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nemzetközi kutatás indul a diófák pusztulásának megállítására

A hatékony diótermesztés érdekében fejlesztenek mikrobiológiai készítményeket az SZTE kutatói.

Létrehozva:

|

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hatékony, környezetbarát diótermesztés érdekében fejlesztenek mikrobiológiai készítményeket nemzetközi együttműködésben, törökországi partnerekkel a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a diótermesztés hagyományai és a dió felhasználása Magyarországon és Törökországban egyaránt évszázadokra nyúlik vissza. Az utóbbi években egyre látványosabbá válik a diófák pusztulása, amelynek hátterében az inváziós dióburok-fúrólégy robbanásszerű elterjedése következtében megjelent, eddig be nem azonosított kórokozó mikroorganizmusok, illetve a fák ellenállásának gyengülése folytán közvetetten károsító különféle baktérium- és gombafajok térnyerése áll. A diófák a kertekből néhány éven belül teljesen eltűnhetnek. A helyzet akut megoldására csak a nagyüzemi vegyszeres megoldások nyújtanak lehetőséget. A dió bakteriális és gombakórokozói ellen alkalmazott kémiai növényvédő-szerek és maradványaik viszont bekerülnek a táplálékláncba, ezért egyre nagyobb igény mutatkozik a növényekre kedvező hatást kifejtő mikroorganizmusok alkalmazásán alapuló alternatív, környezetbarát védekezési stratégiák iránt.

A hasznos mikroorganizmusok mezőgazdasági alkalmazásának egyik fő korlátja a változó szabadföldi hatékonyság. Az egyik lehetséges stratégia ennek kiküszöbölésére olyan biológiai készítmények fejlesztése, melyek nemcsak egy, hanem több hasznos mikroorganizmust is tartalmaznak. Az SZTE Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszéke, a Soproni Egyetem és a Pannon-Trade Kft. által létrehozott konzorcium törökországi együttműködő partnereivel olyan komplex, több mikroorganizmuson alapuló környezetkímélő eljárást fejlesztenek, melyek képesek a diótermesztésben a baktérium- és gombaeredetű kártételből eredő gazdasági károk ellensúlyozására. A szakemberek olyan összetett készítmények prototípusait akarják kifejleszteni, valamint csemetekertekben tesztelni, melyek védelmet nyújtanak a dió mikrobiális kártevői ellen, és lehetővé teszik a kémiai növényvédő-szerek felhasználásának csökkentését.

A kutatás során talaj- és levélmintákat, illetve dióburok-fúrólegyeket gyűjtenek mikrobiális kórokozók kártétele által súlyosan és kevésbé érintett dióültetvényekről. Ezt követi a minták fizikai-kémiai paramétereinek meghatározása, majd a kórokozók és hasznos mikroszervezetek szelektív táptalajok segítségével történő izolálása és DNS-alapú azonosítása. A törzseket a Szegedi Mikrobiológiai Törzsgyűjteményben helyezik el. A szakemberek kiválasztják a gomba- és baktériumkártevők ellen potenciálisan alkalmazható mikrobatörzseket, vizsgálják az ezek kedvező tulajdonságait megalapozó tényezőket, mint a kitin- és fehérjebontó enzimek, valamint a mikrobaellenes hatású anyagok termelését. Részletesen elemzik a különböző környezeti tényezők – a magas hőmérséklet, só- és szárazságstressz, növényvédő-szerek – a kiválasztott gomba- és baktériumtörzsekre gyakorolt hatását, és optimalizálják a biológiai védekezés céljaira kiválasztott törzsek előállításának folyamatát.

Advertisement

A kutatók magyarországi és törökországi mezőgazdasági körülményeknek és kihívásoknak megfelelő gomba-baktérium keverékeket állítanak össze, amelyekből talaj- és levéloltóanyag-prototípusokat fejlesztenek ki, kidolgozzák a szabadföldi alkalmazás technológiáját, és csemetekerti kísérleteket végeznek velük – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák