Zöldinfó
Budapest a barlangok fővárosa: 174 barlang húzódik a főváros alatt
A 2014-ben elindított Barlangoljunk! kezdeményezés eredményeként 30 százalékkal nőtt a barlangok látogatottsága Magyarországon.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A Barlangoljunk! – március a barlangok hónapja című kezdeményezés nyitórendezvényén Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg már évi több mint félmillió látogató keresi fel a nemzeti parkok kezelésében lévő barlangokat országszerte – írja az alternativenergia.hu. A kormányzat az igényeknek megfelelően az elmúlt bő évtizedben mintegy másfél milliárd forintot költött ezen élettelen természeti értékek megőrzésére, bemutathatóságuk fejlesztésére – fűzte hozzá. Közölte, hogy a 2014 óta megtartott eseménysorozat célja, hogy a telet követő időszakot már a tavasz legelején programokkal töltsék meg, ennek megfelelően országszerte várják olyan eseményekkel a látogatókat, amelyeket kizárólag ebben az időszakban kínálnak.
Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon több mint 4200 barlangot tartanak nyilván, ezek közül harminc idegenforgalmi hasznosítását végzi az országban működő tíz nemzeti park közül öt. A barlangok egy része akár kerekesszékkel, babakocsival is látogatható, de akad közöttük több olyan, amely kalandturisztikai programokat, egyedülálló élményeket kínál – emelte ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországon komolyan óvják, védik, nagy becsben tartják a barlangokat, ennek megfelelően jogszabályok rendelkeznek arról, hogy kizárólagos állami tulajdonban állnak és csakis nemzeti parkok kezelhetik ezen élettelen természeti értékeket. Kitért arra, hogy az ismert barlangok összesen több mint 300 kilométer hosszúságban kanyarognak a mélyben. A Pál-völgyi-barlang rendelkezik hazánk leghosszabb barlangrendszerével, és a Bükkben található Bányász-barlangnak a legmélyebb az ürege 305 méterrel.
Budapest pedig a barlangok fővárosának számít, hiszen a világon egyetlen főváros alatt sem húzódik annyi – 174 barlang összesen mintegy félszáz kilométer hosszúságban -, mint Budapesten. Rácz András megjegyezte, hogy az idei nyitóeseményt azért tartják az Abaligeti-barlangot és a Tettyei mésztufabarlangot is kezelő Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának központjában, mert ez a szervezet idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Az államtitkár elmondta, hogy a Barlangoljunk! – március a barlangok hónapja című kezdeményezés programjairól a nemzeti parkok honlapjain találhatók részletek, de nyomtatott kiadványok – így egy barlangokkal kapcsolatos összefoglaló füzet – is rendelkezésre állnak az intézményeknél és partnereiknél.
Az AM korábbi tájékoztatása szerint idén márciusban a kezdeményezés részeként a látogatók extra szakvezetésen fedezhetik fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban a Szemlő-hegyi-barlang különleges képződményeit és a történetét. A Pál-völgyi-barlangban geológus vezeti végig az érdeklődőket, bemutatva a téli denevéreket és a környék élővilágát. Mineralógiai program keretében vetítés és kézbe fogható ásványok, kőzetek segítségével ismerkedhetnek az érdeklődők a barlangok kincseivel. A Duna-Dráva Nemzeti Parkban, az Abaligeti-barlangban fotós túra és a gyerekeknek szóló interaktív Kis barlangász program lesz, ahol a barlangok típusai és élővilága vár felfedezésre.
A Bükki Nemzeti Parkban a Szent István-barlangban hosszú túrák indulnak, az Esztáz-kői barlang látványos cseppköveit is láthatják a résztvevők. Hangtálas relaxáció is lesz a Fekete-teremben, iskolai csoportoknak pedig március 10. és 26. között az Ősember nyomában GEOtúra vezet a Szeleta-barlanghoz. Az Aggteleki Nemzeti Parkban a Baradlamanó túra keretében a résztvevők megismerkedhetnek a barlangok kialakulásával, az emberi szem számára gyakran láthatatlan élőlényekkel. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban kedvezményes látogatás várja az érdeklődőket a Csodabogyós-barlangban, emellett a Lóczy-barlangban barangolva fedezhetők fel a különleges képződmények.
Zöldinfó
Az AI nem elveszi a munkát, hanem átalakítja a karriereket
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A technológia mindig is változást hozott és alakította az emberi munkavégzést – írja az alternativenergia.hu. Ma csupán a változás tempójában van különbség. Az AI jelenleg olyan sebességgel formálja át a munka világát, amivel a sokan nehezen tudnak lépést tartani. A sajtóban sokszor központi téma a munkahelyek megszűnése és a fiatal generációk elhelyezkedési nehézségei, ugyanakkor kevesebb szó esik a mesterséges intelligencia által megnyíló hihetetlen fejlődési lehetőségekről. Mark Dixon közel ötven éve dolgozik az üzleti életben, ebből valamivel több mint a felét az analóg világban töltötte. Emlékszik arra, amikor kb. 20 éve megjelent az e-mail. Azok a vállalatok, amelyek erősen szkeptikusak voltak, és ragaszkodtak a régi, ismerős megoldásokhoz, többnyire nem élték túl a váltást. A fejlődés nélkülük haladt tovább.
Ma hasonló fordulóponthoz értünk. Az AI már nem csupán támogatja a munkát, hanem jelentősen növeli a produktivitást, teljesen új karrierutakat nyit meg, és alapjaiban kérdőjelezi meg a status quót. A mesterséges intelligencia szerepe Magyarországon is egyre kézzelfoghatóbbá válik. A GKI 2025. júliusi felmérése szerint a magyar vállalatok mintegy 32%-a már alkalmaz AI-alapú megoldásokat.
A 2025–2030-as Nemzeti Mesterséges Intelligencia Stratégia célja, hogy szélesebb körben erősítse az AI-kompetenciákat a hazai munkaerőpiacon, és biztosítsa, hogy a technológia érdemben hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez. A stratégia külön intézkedéseket is tartalmaz a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok közötti különbségek csökkentésére, felismerve, hogy a kisebb cégek célzott támogatásra szorulnak az AI gyorsabb bevezetéséhez.
Az AI nem elveszi a munkát, hanem jobbá teszi azt.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy a fiatalabb kollégák tanítják az idősebb generációkat a modern munkavégzést újradefiniáló digitális eszközök használatára. Az International Workplace Group (IWG) friss kutatása szerint a Z generáció kulcsszerepet játszik az AI a munkaerő egészére kiterjedő elterjedésében. A fiatal munkavállalók közel kétharmada aktívan támogatja idősebb kollégáit az AI-eszközök megismerésében és alkalmazásában – a gyakorlati betanítástól kezdve egészen azokig a praktikus megoldásokig, amelyek az AI-t a mindennapi munkafolyamatok szerves részévé teszik. Ez a fordított mentorálás nemcsak tudásmegosztást jelent, hanem kézzelfogható előnyökkel jár a produktivitás, az együttműködés és a szervezeti kultúra szempontjából is.
A technológiai fejlődés ellenére a közbeszédet továbbra is nagyrészt az aggodalom uralja. A Világgazdasági Fórum közelmúltbeli felmérése szerint a vállalatvezetők több mint fele arra számít, hogy az AI munkahelyeket fog megszüntetni, és egyre többen tartanak attól is, hogy az alsóbb szintű pozíciók automatizálása miatt a fiatal munkavállalók nem tudják végigjárni a szenior szerepkörökhöz vezető szakmai lépcsőfokokat. A félelmek közepette azonban hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy az AI nem csupán kivált, hanem új szerepköröket, új kompetenciákat és új lehetőségeket is teremt.
A mesterséges intelligenciával támogatott oktatás soha nem látott mértékben gyorsítja fel a tanulási folyamatot – legyen szó tantermi munkáról, egyetemi képzésről vagy éppen a munka melletti fejlődésről. A fiatalok így jóval meredekebb tanulási görbén haladhatnak előre, mint a korábbi generációk. A munkaerőpiac ezzel párhuzamosan átrendeződik: miközben bizonyos területeken szűkülhet a foglalkoztatás, maguk a munkakörök is átalakulnak. Ebben a változó környezetben a fiataloknak tudatosabban kell megtervezniük, mikor és milyen területen szeretnének belépni a munka világába – akár egy, két, vagy öt év távlatában.
Moore törvénye és az exponenciális növekedés
A jelen folyamatainak megértéséhez érdemes visszatekinteni a múltba. Az Intel a hetvenes évek elején kezdte forgalmazni a világ első, 4004-es mikroprocesszorát. Nem sokkal később a cég társalapítója, Gordon Moore egy figyelemre méltó mintázatra lett figyelmes: a lapkákon található tranzisztorok száma nagyjából kétévente megduplázódott. Moore nem marketingüzenetnek szánta a megfigyelését, mégis alapvető törvényszerűséget fogalmazott meg: a technológiai fejlődés nem lineáris, hanem exponenciális természetű. Ezt nevezzük ma Moore törvényének. Az üzenet egyszerű, mégis radikális: ha várunk két évet, nem csupán egy kisebb frissítés érkezik, hanem egy nagyságrenddel erősebb technológiai ugrás.
Az üzleti működés tempója
Napjainkban hasonló tévedésbe esünk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Sokszor csupán szerény hatékonyságnövelő eszközként tekintünk rá, miközben itt is exponenciális fejlődés zajlik. Az AI megjelenése a Regus 1989-es indulása óta a legjelentősebb fordulópont az üzleti működésben. Az exponenciális változás nem csupán a munkaköröket formálja át, hanem az üzleti működés teljes tempóját is felgyorsítja. A döntések gyorsabban születnek meg, a tanulási ciklusok lerövidülnek, az alkalmazkodás pedig versenyelőnnyé válik.
Az AI esetében is ez fog történni. Az általános feltételezés szerint az üzleti működés nagyjából változatlan tempóban zajlik majd tovább – csupán kevesebb emberrel. Ez azonban tévedés. Amikor egy munkavállaló a korábbi teljesítményének tíz- vagy akár hússzorosára válik képessé egyetlen nap alatt, azt a szervezetek nem hagyják kihasználatlanul. Nem visszafogják a működést, hanem kiterjesztik. Új piacokat nyitnak, új szolgáltatásokat indítanak, új projekteket vállalnak. Igen, a munkakörök átalakulnak. Egyes kategóriákban csökkenhet a munkahelyek száma, és a belépési pontok is átrendeződhetnek. Éppen ezért a fiataloknak tudatosabban kell megtervezniük, hol és hogyan indítják el a karrierjüket. A technológiai átállások a múltban sem fékezték meg a gazdasági aktivitást – hanem átformálták azt. Az embereknek új készségeket kellett elsajátítaniuk, hogy bizonyítsák értéküket. Akik alkalmazkodtak, gyorsabban haladtak előre, mint bárki más. Az AI felszabadítja az embereket arra, amiben igazán jók: a kreatív gondolkodásra, a problémamegoldásra és az új ötletek kigondolására.
Az AI-alapú világban az önálló kezdeményezés a siker titka
A jövő tehetséges munkatársainak kiválasztásakor elsősorban azok kerülnek ki elsőként, akik képesek eredményesen hasznosítani a mesterséges intelligenciát, és látják, hogyan lehet az AI segítségével a maximumot kihozni az üzleti lehetőségekből.
Előnyben vannak azok, akik már használják, vagy aktívan tanulják az AI-eszközöket. Ők új készségeket, friss lendületet és innovációt visznek a gyorsan növekvő szervezetbe, növelik a produktivitást, és ösztönzik a vállalati növekedést.
Fiatalok, gondolkodjatok előre!
A fiatalabb generációnak proaktívan kell tervezniük karrierjüket, és feltenni maguknak a kérdéseket: „Hol szerezhetem a legértékesebb munkatapasztalatokat ebben az új világban?”, „Rendelkezem azokkal a készségekkel, amelyeket a jövő vállalatai valóban értékelnek?”
Régebben az ambiciózus munkavállalók gyakran tanultak programozni vagy szereztek esti képzéseken plusz képesítést. Ma a nyitottság az új tudás elsajátítására nélkülözhetetlenebb, mint valaha. Nem elég kizárólag az iskolára vagy az egyetemre támaszkodni a tudás megszerzésében. Keresniük kell a lehetőségeket az AI használatának elsajátítására, és be kell kapcsolódniuk releváns közösségekbe. Meg kell tanulniuk az iparágakat átalakító eszközök alkalmazását, és felelősséget kell vállalniuk saját fejlődésükért.
A jövő alapjainak lefektetése
Minden nagyobb technológiai váltás ugyanazt a mintát követi: sokan ragaszkodnak a megszokotthoz, míg néhányan korábban átállnak, és learatják az előnyöket. Ami ma történik, abban a gyorsaság a különbség: az üzleti működés tempója soha nem látott ütemben gyorsul.
Az Intel első lapkáihoz hasonlóan mára az AI vált az alaptechnológiává, amely kiegészít és átformál minden rá épülő megoldást. Nem távoli lehetőség vagy múló trend: már ma a fejlődés motorja és kritikus versenytényező.
Azok, akik hajlandóak használni, megismerni és kísérletezni a mesterséges intelligenciával, tapasztalni fogják, hogy lehetőségeik bővülnek, nem pedig szűkülnek. A történelem egyértelműen mutatja: az exponenciális változások idején a legnagyobb előnyt azok szerzik, akik az elsők között reagálnak.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
