Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Iskolákat és szakértőket köt össze a megújuló Zöld Híd program

A Zöld Híd önkéntes szakértői program megújult formában folytatódik, célja továbbra is az, hogy szakértők és szervezetek bevonásával segítse a diákokat a fenntarthatóság és az innováció gyakorlati megismerésében.

Létrehozva:

|

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

2026-ban megújul és kibővül a Zöld Híd önkéntes szakértői program, amely közel egy évtizede kapcsolja össze az oktatási intézményeket a fenntarthatóság és az innováció területén aktív szervezetekkel és szakértőkkel – ismertette az alternativenergia.hu. A programbemutató esemény a Planet Budapest szakmai programjához kapcsolódott. A rendezvényen neves előadók ismertették a kezdeményezés szakmai kereteit, majd egyetemi kerekasztal- beszélgetés keretében a felsőoktatás vezető képviselői a fenntarthatóság és a zöld pályaorientáció kérdéseit járták körül. A meghívottak körébe az oktatásirányítás vezetői és szakértői tartoztak. A Zöld Híd program keretében tavaly több mint 13 ezer diák szerzett új tapasztalatot.

Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatása
A Zöld Híd önkéntes szakértői program olyan szakmai kezdeményezés, amely összekapcsolja az iskolákat a fenntarthatóság és az innováció területén aktív szakértőkkel, szervezetekkel, vállalatokkal és intézményekkel. Célja, hogy a diákok hiteles, gyakorlati példákon keresztül ismerkedhessenek meg a fenntarthatóság kihívásaival, az innovációval és a kapcsolódó karrierlehetőségekkel, ezáltal támogatva szemléletük, tudásuk és pályaorientációjuk fejlődését. A program két pillérre épül: az óralátogató szakemberekre és a fogadószervezetekre. Az önkéntes szakértők tanórai keretek között mutatják be tevékenységüket és tapasztalataikat, míg a fogadószervezetek saját telephelyükön fogadják a diákcsoportokat, és konkrét példákon keresztül mutatják be, hogyan jelenik meg működésükben a fenntarthatóság és az innováció. Az iskolák a felkínált szakmai programok közül választva élő, valós példákkal színesíthetik és erősíthetik az oktatási munkát.

A Zöld Híd program a Fenntarthatósági Témahéttel stratégiai együttműködésben működik, és évente több alkalommal nyílik meg az iskolák és a szakmai szereplők számára. 2025-ben a programban több mint 13 ezer diák vett részt, hallgatott meg szakértők által tartott tanórát, vagy jutott el a fogadószervezetek helyszíneire. Külön érdekesség, hogy a programban részt vesznek a Magyarországra akkreditált nagykövetségek is, 2025-ben közel 20 nagykövetség osztotta meg a diákokkal az országaik fenntarthatósági jógyakorlatait.

Advertisement

Planet Budapest – Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatóesemény
A Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expó szakmai programjához kapcsolódva, a Zöld Híd önkéntes szakértői program keretében szakmai esemény került megrendezésre a köznevelés és a szakképzés irányításában, vezetésében, valamint az iskolákban dolgozó vezetők, szakemberek és pedagógusok számára. A szakmai program keretét a megújuló és kibővülő Zöld Híd program adja, amelynek célja, hogy a fenntarthatóság és az innováció területén tevékenykedő szakértők és szervezetek, valamint az oktatás világa között élő, gyakorlatorientált kapcsolatot alakítson ki, és kézzelfogható pályaorientációs támogatást nyújtson a diákok számára.

Előadók

Advertisement
  • Raisz Anikó Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkár – a Zöld Híd
    program kiemelt támogatója
  • Karsainé Szeli Zsuzsanna, igazgató, TaNext Akadémia – iskolaigazgató
  • Dr. Némedi Erzsébet, biotechnológus, az Expedit Nodum K&F Ügynökség, ügyvezető
    igazgató – önkéntes óralátogató szakértő
  • Hankó Gergely, KSZGYSZ ügyvezető igazgató – önkéntes fogadószervezetek
    képviselője

Az előadások között a Zöld Híd program kisfilmek forogtak.

Kerek-asztal beszélgetés
A rendezvény egyúttal a tavaly megvalósult egyetemi fenntarthatósági roadshow folytatása volt, amely a hazai fenntarthatósági szemléletformálási kezdeményezések bemutatására és a szakmai tapasztalatcsere elősegítésére irányult az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem együttműködésében. A rendezvény kerekasztal beszélgetésén a Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatása mellett a részt vevő egyetemek képviselői és meghívott szakértők osztották meg tapasztalataikat és kezdeményezéseiket az innováció, a fenntarthatóságra nevelés és a pályaorientáció gyakorlati kapcsolódásairól. A rendezvényre meghívottak körébe tartoztak a fenntartói szervezetek (tankerületek, egyházi fenntartók, szakképzési centrumok), valamint a pedagógiai-szakmai irányító intézmények (Oktatási Hivatal, Pedagógiai Oktatási Központok, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Innovatív Képzéstámogató Központ, egyházi pedagógiai intézetek) vezetői, fenntarthatósági szakértői, iskolaigazgatók és a fenntarthatóság iránt elkötelezett pedagógusok.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók fontos felfedezést tettek a sejtek belső működéséről

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra. Az FEBS Letters című szakfolyóiratban megjelent felfedezés közelebb vihet az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is. Az élő sejtek folyamatosan döntéseket hoznak arról, hogy az általuk termelt anyagokat milyen módon használják fel, azaz kiürítsék vagy lebontsák azokat. Az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének kutatói, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének kutatói közös munkájukban azt vizsgálták, hogyan “dönt” egy mirigysejt a benne képződő váladékszemcsék sorsáról – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A mirigysejtek a szervezet számára hasznos anyagokat állítanak elő, amelyeket úgynevezett váladékszemcsékben (szekréciós granulumokban) raktároznak. Ezeknek a szemcséknek a beltartalma ezt követően a sejtből kiürülhet, és fontos szerepet játszhat például a nyálkahártyák védelmében vagy az emésztés megindításában.
A folyamat során azonban gyakran keletkezik a szükségesnél több váladék vagy olyan szemcse, amely nem megfelelő minőségű, kiürítésre alkalmatlan. A sejtek ezeket a citoplazmában tartják, majd egy közel 60 éve ismert folyamat, a krinofágia útján lebontják: a szemcsék közvetlenül összeolvadnak a sejt emésztőrendszereként működő lizoszómákkal. Bár a jelenséget régóta ismerik, molekuláris szabályozása sokáig kevéssé volt feltárt.

Az ELTE, valamint az SZBK kutatói arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy adott váladékszemcse belép-e ebbe a lebontási útvonalba, vagy inkább kiürítésre kerül. A vizsgálatokhoz az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) fiatal bábjainak nyálmirigyeit használták modellrendszerként, amelyek a bábozódás előtt rendkívül nagy mennyiségű ragasztófehérjét termelnek a báb rögzítéséhez. A túltermelés miatt jelentős mennyiségű váladékszemcse marad a sejtek citoplazmájában, amelyeket a szervezet fejlődési programja automatikusan a lebontási útra irányít. Ez ideális környezetet biztosított a krinofágia tanulmányozásához.

Fluoreszcens jelölési technikák segítségével a kutatók kimutatták, hogy az ubiquitin nevű molekula jelenik meg azoknak a váladékszemcséknek a felszínén, amelyek kiürülés helyett lebontásra kerülnek. Ez a fehérje a sejtekben általánosan ismert “jelölőként” működik: számos lebontási folyamatban szolgál a célpontok degradációs címkéjeként. A frissen publikált eredmények alapján az ubiquitin a váladékszemcsék esetében is hasonló szerepet tölt be, vagyis egyfajta “jelzést” ad arra, hogy az adott granulum a kiürülés helyett lebontásra kerül.

Advertisement

A szakemberek azonosították a folyamatért felelős molekulát is: a Cnot4 nevű ubiquitin ligáz enzim képes az ubiquitint a szekréciós granulumok membránjára helyezni. A rendszer működésének fontosságát mutatja, hogy a Cnot4 gátlása megzavarta a lebontást, míg az enzim túltermelése idő előtti granulum-lebomlást idézett elő. A közlemény szerint a magyar kutatók eredményei az alapkutatási jelentőségen túlmutatva a klinikai orvoslásban is fontosak lehetnek. A krinofágia szabályozásának zavara ugyanis számos betegségben, így az akut hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában is kulcsszerepet játszhat. A hasnyálmirigyben tárolt emésztőenzimek idő előtti, sejten belüli aktiválódása súlyos gyulladást okoz.

A frissen közölt eredmények új szempontokat adnak annak megértéséhez, hogyan működik a sejtek belső “minőségellenőrző” és szortírozó rendszere. A váladékszemcsék sorsának ilyen típusú szabályozása alapvető jelentőségű a sejtek egészséges működése szempontjából, és hosszabb távon hozzájárulhat olyan terápiás megközelítések kidolgozásához, amelyek célzottan befolyásolják ezt a folyamatot.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák