Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Iskolákat és szakértőket köt össze a megújuló Zöld Híd program

A Zöld Híd önkéntes szakértői program megújult formában folytatódik, célja továbbra is az, hogy szakértők és szervezetek bevonásával segítse a diákokat a fenntarthatóság és az innováció gyakorlati megismerésében.

Létrehozva:

|

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

2026-ban megújul és kibővül a Zöld Híd önkéntes szakértői program, amely közel egy évtizede kapcsolja össze az oktatási intézményeket a fenntarthatóság és az innováció területén aktív szervezetekkel és szakértőkkel – ismertette az alternativenergia.hu. A programbemutató esemény a Planet Budapest szakmai programjához kapcsolódott. A rendezvényen neves előadók ismertették a kezdeményezés szakmai kereteit, majd egyetemi kerekasztal- beszélgetés keretében a felsőoktatás vezető képviselői a fenntarthatóság és a zöld pályaorientáció kérdéseit járták körül. A meghívottak körébe az oktatásirányítás vezetői és szakértői tartoztak. A Zöld Híd program keretében tavaly több mint 13 ezer diák szerzett új tapasztalatot.

Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatása
A Zöld Híd önkéntes szakértői program olyan szakmai kezdeményezés, amely összekapcsolja az iskolákat a fenntarthatóság és az innováció területén aktív szakértőkkel, szervezetekkel, vállalatokkal és intézményekkel. Célja, hogy a diákok hiteles, gyakorlati példákon keresztül ismerkedhessenek meg a fenntarthatóság kihívásaival, az innovációval és a kapcsolódó karrierlehetőségekkel, ezáltal támogatva szemléletük, tudásuk és pályaorientációjuk fejlődését. A program két pillérre épül: az óralátogató szakemberekre és a fogadószervezetekre. Az önkéntes szakértők tanórai keretek között mutatják be tevékenységüket és tapasztalataikat, míg a fogadószervezetek saját telephelyükön fogadják a diákcsoportokat, és konkrét példákon keresztül mutatják be, hogyan jelenik meg működésükben a fenntarthatóság és az innováció. Az iskolák a felkínált szakmai programok közül választva élő, valós példákkal színesíthetik és erősíthetik az oktatási munkát.

A Zöld Híd program a Fenntarthatósági Témahéttel stratégiai együttműködésben működik, és évente több alkalommal nyílik meg az iskolák és a szakmai szereplők számára. 2025-ben a programban több mint 13 ezer diák vett részt, hallgatott meg szakértők által tartott tanórát, vagy jutott el a fogadószervezetek helyszíneire. Külön érdekesség, hogy a programban részt vesznek a Magyarországra akkreditált nagykövetségek is, 2025-ben közel 20 nagykövetség osztotta meg a diákokkal az országaik fenntarthatósági jógyakorlatait.

Advertisement

Planet Budapest – Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatóesemény
A Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expó szakmai programjához kapcsolódva, a Zöld Híd önkéntes szakértői program keretében szakmai esemény került megrendezésre a köznevelés és a szakképzés irányításában, vezetésében, valamint az iskolákban dolgozó vezetők, szakemberek és pedagógusok számára. A szakmai program keretét a megújuló és kibővülő Zöld Híd program adja, amelynek célja, hogy a fenntarthatóság és az innováció területén tevékenykedő szakértők és szervezetek, valamint az oktatás világa között élő, gyakorlatorientált kapcsolatot alakítson ki, és kézzelfogható pályaorientációs támogatást nyújtson a diákok számára.

Előadók

Advertisement
  • Raisz Anikó Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkár – a Zöld Híd
    program kiemelt támogatója
  • Karsainé Szeli Zsuzsanna, igazgató, TaNext Akadémia – iskolaigazgató
  • Dr. Némedi Erzsébet, biotechnológus, az Expedit Nodum K&F Ügynökség, ügyvezető
    igazgató – önkéntes óralátogató szakértő
  • Hankó Gergely, KSZGYSZ ügyvezető igazgató – önkéntes fogadószervezetek
    képviselője

Az előadások között a Zöld Híd program kisfilmek forogtak.

Kerek-asztal beszélgetés
A rendezvény egyúttal a tavaly megvalósult egyetemi fenntarthatósági roadshow folytatása volt, amely a hazai fenntarthatósági szemléletformálási kezdeményezések bemutatására és a szakmai tapasztalatcsere elősegítésére irányult az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem együttműködésében. A rendezvény kerekasztal beszélgetésén a Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatása mellett a részt vevő egyetemek képviselői és meghívott szakértők osztották meg tapasztalataikat és kezdeményezéseiket az innováció, a fenntarthatóságra nevelés és a pályaorientáció gyakorlati kapcsolódásairól. A rendezvényre meghívottak körébe tartoztak a fenntartói szervezetek (tankerületek, egyházi fenntartók, szakképzési centrumok), valamint a pedagógiai-szakmai irányító intézmények (Oktatási Hivatal, Pedagógiai Oktatási Központok, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Innovatív Képzéstámogató Központ, egyházi pedagógiai intézetek) vezetői, fenntarthatósági szakértői, iskolaigazgatók és a fenntarthatóság iránt elkötelezett pedagógusok.

Advertisement

Zöld Energia

Több család kaphat pénzt akkumulátorra: mit kell tudni az új bejelentésről?

Módosították a lakossági energiatároló programot, így 57 ezer család juthat támogatáshoz akkumulátorok beszerzésére, elősegítve a napelemes rendszerek által megtermelt energia hatékonyabb felhasználását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A korábban tervezettnél harmadával több, összesen 57 ezer háztartás juthat vissza nem térítendő támogatáshoz a lakossági energiatároló programban, írja az alternativenergia.hu hírportál. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentése szerint a pályázat módosításával legalább 285 megawatt új tárolói kapacitás létesülhet Magyarországon. A program célja, hogy a napelemes rendszerek tulajdonosai hatékonyabban használhassák fel a megtermelt villamos energiát, és kevésbé függjenek a hálózati áram vételezésétől. A lakossági energiatároló programot eredetileg az előző kormány hirdette meg, a mostani kabinet azonban módosította a pályázat feltételeit. Kapitány István a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy az eredetileg tervezettnél mintegy egyharmaddal több család részesülhet a fejlesztésekhez nyújtott forrásból. A módosítás eredményeként a támogatásban részesülő háztartások végleges tervezett száma 57 ezerre emelkedik. A miniszter közlése szerint a bővítés révén legalább 285 megawatt új energiatárolói kapacitás jöhet létre. Ez a becslés arra az esetre vonatkozik, ha minden nyertes pályázó a támogatásból beszerezhető legkisebb kapacitású energiatároló berendezést választja. A ténylegesen kiépülő kapacitás ennél magasabb is lehet, amennyiben a háztartások nagyobb akkumulátoros rendszerek telepítése mellett döntenek.

A program költségeinek jelentős részét a kormány a következő évi költségvetésből biztosítja. A bejelentés egyúttal a kivitelezési folyamat ütemezését is érinti: a kivitelezői szerződések megkötésének határidejét jövő februárra tolták ki. Ez a változtatás a projektek előkészítésére és a megvalósítás megszervezésére rendelkezésre álló időt is befolyásolja.

Miért fontosak az akkumulátorok a napelemes rendszerek mellett?

A lakossági energiatárolók támogatását a magyar villamosenergia-rendszer egyik alapvető problémája indokolja: a napelemes termelés és a háztartások fogyasztása nem feltétlenül ugyanabban az időszakban éri el a csúcsát. A Klímapolitikai Intézet már az eredeti pályázat meghirdetésekor felhívta a figyelmet erre az eltérésre. A háztartási napelemes rendszerek jellemzően a déli órák környékén, illetve kora délután termelik a legtöbb villamos energiát, miközben a lakossági fogyasztás gyakran a kora esti órákban a legmagasabb. Ilyenkor a napelemek termelése már csökken, miközben a háztartásokban elindulhat a főzés, a világítás és számos más elektromos berendezés használata.

Advertisement

A különbség mérséklésében jelentős szerepet kaphatnak az akkumulátoros energiatárolók. A napközben megtermelt, azonnal fel nem használt villamos energia egy része eltárolható, majd később, például este felhasználható. Ezzel növelhető a helyben megtermelt energia saját célú felhasználásának aránya, és csökkenthető a hálózatból vásárolt villamos energia mennyisége.

Az energiatárolás emellett a hálózati terhelés kiegyensúlyozásához is hozzájárulhat. Ha a napelemes háztartások a termelési csúcs idején nem táplálják be a teljes többletenergiát a hálózatba, hanem annak egy részét eltárolják, majd a későbbi fogyasztásuk fedezésére használják fel, az mérsékelheti a termelés és a fogyasztás időbeli eltéréséből fakadó problémákat.

Advertisement

Az elszámolástól is függhet a megtérülés

Az akkumulátorok alkalmazása a háztartások számára az elszámolási rendszertől való függést is mérsékelheti. A tároló lehetővé teszi, hogy a napelemes rendszer tulajdonosa ne kizárólag a termelés pillanatában tudja felhasználni a megtermelt energiát. Ez különösen azokban az időszakokban lehet előnyös, amikor a hálózatba betáplált és a később vételezett villamos energia pénzügyi elszámolása eltérő feltételek szerint történik. A beruházás gazdaságossága ugyanakkor függ a háztartás fogyasztási szokásaitól, a napelemes rendszer méretétől, az akkumulátor kapacitásától, valamint a vonatkozó elszámolási szabályoktól is.

A támogatási program 57 ezer háztartásra történő kiterjesztése ezért nemcsak a lakossági beruházások finanszírozása szempontjából jelent változást, hanem a hazai energiatárolási kapacitások bővítéséhez is hozzájárulhat. A tényleges eredményeket az határozza majd meg, hogy hány nyertes valósítja meg a beruházást, mekkora tárolókat telepítenek, és az új rendszerek milyen mértékben segítik a napközbeni napelemes termelés későbbi felhasználását.

Advertisement

 

 

Advertisement

A borítókép illusztráció.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák