Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kerékpáros turistákra építve fejlesztik a Balaton nyugati térségét

Elsősorban a kerékpáros és bakancsos turisták számára indulnak fejlesztések a Balaton-part zalai szakaszán és a Kis-Balaton térségében.

Létrehozva:

|

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Nagy Bálint, aki egyben a térség országgyűlési képviselője is, a projektindító rendezvényen arról beszélt, hogy a most induló Zala-Balaton kreatív-aktív hálózat elnevezésű projekt révén mintegy 700 millió forintos turisztikai fejlesztés valósulhat meg a következő két évben – ismertette az alternativenergia.hu. A Bakonyerdő részvételével és az érintett települések együttműködésében az itt élők és az ide látogató vendégek számára is minőségi szolgáltatásokat kínálnak majd az aktív turizmus kedvelői számára, hálózattá szervezve egyúttal az egyes fejlesztési pontokat – mondta. Nyul Zoltán, az ÉKM magasépítésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a beruházás során figyelni kell arra, hogy a tervezett funkciók a környezet adottságainak maximális megőrzésével valósuljanak meg, gazdaságosak, fenntarthatóak és esztétikusak legyenek, és ne terheljék a térség természeti erőforrásait. Jagicza Attila, a Bakonyerdő Zrt. vagyongazdálkodási főmérnöke elmondta: a balatoni kerékpárút forgalomszámlálóinak adatai szerint 2023-ban Balatonedericsnél több mint 120 ezer, Keszthelynél csaknem 170 ezer, Fenékpusztánál pedig 80 ezret meghaladó számú kerékpárost regisztráltak.

A térségi projekt keretében a gyenesdiási Nagymezőn a környezet rendezése mellett kerékpártámaszokat, padokat és mozgásfejlesztő pályát állítanak fel, a vonyarcvashegyi Festetics élményponton hullámpadokat és kerékpártámaszokat helyeznek el, a balatongyöröki Bélapi élményponton pedig család- és gyerekbarát attrakciófejlesztést valósítanak meg. Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere (független) úgy fogalmazott: a Balaton legnagyobb lélekszámú nagyközsége “négyévszakos”, családbarát hely, ahol a kerékpáros, a bakancsos és a lovas turizmusnak egyaránt kiemelkedő szerepe van. A mostani projekt Zalaapátitól Balatongyörökig köti össze a Balaton és a Kis-Balaton térségében lévő településeket, a természeti környezet megismertetésének céljával.

Gyenesdiáson megújul a települési központ, a látógatóközpont, játszóterek és a balatoni sétány környezete, továbbá az 1551-ben épült Talabér-vízimalom. Hozzátette, hogy az ökoturisztika kitörési pontja lehet a Balatonnak és Zala vármegyének is. Pénzes Erszébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség szakmai vezetője arról beszélt, hogy a térségben elkészült kerékpárút-hálózatot, a balatoni bringakörutat és a BalatonBike 365 kijelölt kerékpáros úthálózatát egyaránt érintik a fejlesztések. Az útvonalak szolgáltatóhelyeit úgy fejlesztik, hogy azok minőségi kiszolgálást biztosítsanak a turistáknak, de ezzel együtt az is feladatuk, hogy információkat adjanak a háttérterületekről és a kerékpározók környezeti szemléletmódját is formálják.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Bemutatták a debreceni Magyar Természettudományi Múzeum látványterveit

Cannes-ban mutatták be a Debrecenben épülő Természettudományi Múzeum terveit.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A világ legnagyobb ingatlan- és városfejlesztési eseményén, a cannes-i MIPIM-en mutatták be nemzetközi közönség előtt a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenben épülő új kiállítóépületének látványterveit és a komplexumot bemutató videót – írja az alternativenergia.hu. A közleményben kiemelték, hogy a nemzetközi szakmai közönség nagy érdeklődéssel fogadta a projektet, amelyet a világhírű Bjarke Ingels Group és a magyar Vikár és Lukács Építész Stúdió tervezett. Mint írták, több szakértő szerint a koncepció jó eséllyel követheti a magyar múzeumépítészet elmúlt éveinek nemzetközi sikereit, mint a budapesti Magyar Zene Háza vagy a Néprajzi Múzeum, amelyek számos rangos nemzetközi építészeti díjat nyertek. A videón – amely a youtubeon tekinthető meg – a közönség virtuálisan is bejárhatja a leendő múzeumot: bemutatják a zöldtetőt, a kiállítótereket, a közösségi tereket és azt is, hogyan kapcsolódik majd az épület a Nagyerdő környezetéhez.

A tájékoztatás szerint a múzeumfejlesztés jól illeszkedik a MIPIM fő tematikájába, amely a városi terek újrahasznosítását és a technológiai innovációt helyezi a középpontba, valamint a városi környezet fenntarthatóságát tűzi ki célként. Ahogy a közleményben fogalmaztak, a beruházás nemcsak megőrzi az ország legnagyobb nemzeti természettudományos gyűjteményét, hanem új, élményszerű és interaktív formában tárja azt a nagyközönség elé. A Természettudományi Múzeum új, debreceni kiállítóhelye nemcsak fenntartható módon épül, hanem aktívan hozzájárul a Nagyerdő ökológiai megújulásához is. A tervek szerint az egykori Oláh Gábor utcai stadion helyén létrejövő, 23 ezer négyzetméteres komplexum jelentős része belső kertként funkcionál, a zöldtető pedig őshonos növényekkel borítva természetes módon terjeszti ki az erdő lombkoronáját. Az épület formája és tömege szervesen illeszkedik a környezetbe, minimális vizuális terhelést jelentve, ösztönözve az állat- és növényvilág visszatérését.

A múzeum a Nagyerdő és a Hortobágy világörökségi helyszínének közelségében épül, így lehetőséget kínál a természetvédelem, az oktatás és a tudomány összekapcsolására. A kiállítóterek mellett látogatói központ, kutatói szállás és üzemeltetési terek, valamint parkoló is helyet kap az épületben. Az intézmény a természetvédelmi szemléletformálás központja lesz, amely egyszerre szolgálja a tudományos ismeretterjesztést, a közösségi élményeket és a fenntartható jövő építését, példájaként annak, hogy az építészet kulturális tájelemként és az ökológiai helyreállítás eszközeként is működhet.

Advertisement

A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani kollekciója, melyben több mint 11 millió természeti objektum található, köztük 360 ezer faj – ezzel Európa legjelentősebb természettudományi gyűjteményei közé tartozik – hangsúlyozták a közleményben. Kiemelték, hogy az új Természettudományi Múzeum nemcsak kiállítótér, hanem élő, nyitott közösségi tér lesz: a tetőkert, a tematikus játszótér, az interaktív installációk és a szabadtéri színpad egyaránt ideális helyszínt biztosítanak családoknak, iskolai csoportoknak, turistáknak és tudományos közösségeknek.

Az épület előcsarnoka és kertje nyitott találkozóhelyként funkcionál majd, amely a nyitvatartási időn túl is ingyenesen látogatható, így a múzeum újfajta közösségi élménytérré válhat. A leendő kiállítások pihenőzónákkal, szabadtéri programhelyszínekkel és akadálymentes hozzáféréssel egészülnek ki, biztosítva a felfedezés lehetőségét minden látogató, köztük a speciális igényűek számára is – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák