Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Olcsóbb rezsi, gyorsabb építés: tarolnak a könnyűszerkezetes otthonok

Míg 2021-ben még 3 százalék körül alakult, 2026-ra már meghaladta a 20 százalékot a könnyűszerkezetes családi házak aránya.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A keresletet a növekvő építési költségek és az energiahatékony megoldások iránti igény hajtja, hívta fel a figyelmet kiadott elemzésében a Dunahouse – írja az alternativenergia.hu. “A könnyűszerkezetes ház sokáig kényszermegoldás volt, ma már korszerű építési forma és műszaki szempontból is egyenrangú alternatíva. Tízből két építkező már kifejezetten ezt keresi, mert nem akarnak kompromisszumot a hőszigetelés és a modern gépészet terén” – idézte a közlemény Máté Ferencet, a Duna House ügyvezető igazgatóját. Mint megjegyezték, Nyugat-Európában az új építésű családi házak 45-70 százaléka készül könnyűszerkezetes technológiával. A hazai arány emelkedése részben az építési technológia fejlődésével, részben a szigorodó energetikai előírásokkal magyarázható. “A könnyűszerkezetes építés terjedése mögött elsősorban a hagyományos kivitelezés drágulása áll” – emelte ki Kemény László, a Duna House könnyűszerkezetes ingatlanokra specializálódott franchise partnere, hozzátéve: a Duna House a kivitelezési oldalon is együttműködik könnyűszerkezetes technológiára specializálódott partnerekkel.

A működési költségek is erősen befolyásolják a döntéseket. A korszerű rétegrenddel épülő szerkezetek fajlagos hővesztesége alacsonyabb, így az energiafelhasználás mérsékelhető. Egy új építésű, könnyűszerkezetes családi ház éves rezsiköltsége 30-50 százalékkal is alacsonyabb lehet egy korszerűtlenebb, hagyományos falazatú ingatlanhoz képest – mutatott rá az elemzés. A piaci bővülésnek három fő oka van. Egyrészt az építési költségek, 2026 elején egy kulcsrakész, korszerű gépészeti megoldásokkal, hőszivattyús rendszerrel épülő könnyűszerkezetes ház nettó költsége négyzetméterenként 450-600 ezer forint, ami a hagyományos építés alsó-középső tartományával versenyez. Másrészt a teljes beruházási szint is kedvezőbb. Az agglomerációban egy 90-110 négyzetmétereses új családi ház telekkel együtt jellemzően 65-80 millió forintos összköltséggel valósítható meg, ami már alternatívát jelent a használt ingatlanok megvásárlásával és felújításával szemben.

Harmadrészt a finanszírozási környezet is támogatja a szegmens bővülését, mert a könnyűszerkezetes házak megfelelnek az energetikai és műszaki előírásoknak, ezért a legtöbb állami támogatási forma is elérhető – sorolta a Dunahouse. A piaci visszajelzések alapján a rövidebb kivitelezési idő és a tervezhető költségek iránti igény folyamatosan erősödik, emiatt középtávon tovább nőhet a könnyűszerkezetes technológia aránya az új építésű családi házak piacán, elsősorban az agglomerációs övezetekben – összegezte az elemzés.

Advertisement

Zöldinfó

Akár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték

Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe eljuttatása lehetőségéről készül döntéselőkészítő tanulmány, amelynek kidolgozásáról megbízási szerződést kötött a Budapest távhőrendszerét a FŐTÁV divíziója keretében üzemeltető Budapesti Közművek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – közölte a Budapesti Közművek az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik azt, hogy a Paksi Atomerőmű és a Budapesti Közművek távfűtési hálózata között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni. A vizsgálat lezárulása idén a negyedik negyedévben várható. Jelezték: a távfűtés mint technológia nem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha megépül a Paks 2, akkor az atomerőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd. A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.

Kifejtették, az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát. A különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is vezetne, nem járna érdemi bontással, kisajátítással, és környezetvédelmi szempontból sem jelentene érdemi terhelést, az élővilágot nem befolyásolja. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető – írták a közleményben. Rámutattak arra is, hogy a fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelentene a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt (MW) új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz. A fővárosi távhőrendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW hőteljesítmény, míg a nyári használati melegvíz hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul. Ezen igények érdemi részét tudná a Paksról származó hő egész évben biztosítani.

A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 kilométer, és érintheti Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás. Az új vezetékből juthat hő ezekbe a rendszerekbe is, ami a beruházás gyorsabb megtérülését segítheti. A távhővezetékre felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, ami tovább javítja a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.

Advertisement

A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve ezáltal Magyarország importenergia-függőségét. A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek – emelték ki a közleményben. A távhőberuházás révén az atomerőmű blokkjai által évente termelt hő számottevő hányada hasznosulna a távfűtésben. Előzetes becslések szerint ez akár 300 millió köbméter földgázimport kiváltását is lehetővé tehetné – hangsúlyozták a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák