Zöldinfó

Látványos kihajtás és élő örökség várja a látogatókat Hortobágyon

Kihajtási ünnep, kézművesvásár és világörökségi pusztanap a Hortobágyon.

Létrehozva:

3 hónap telt el a létrehozás óta

2026-04-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A több évtizedes hagyományt követve, Szent György-napjához kötődve ma áthajtják a téli szállásaikat elhagyó állatokat a hortobágyi Kilenclyukú hídon, és elindítják a jószágokat a nyári legelőhelyekre – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, hogy a kihajtási ünnepet több éves kihagyás után újra a Kilenclyukú híd lábánál, a hortobágyi vásártéren rendezik meg a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft., a nemzeti park és a település önkormányzata összefogásának eredményeként. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében a gazdasági év egyik kiemelkedő időpontja volt az április 24-ei György-nap, mert az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről a nyári legelőkre, és ekkor történt a pásztorok “megfogadása” is. A gazdag és még ma is élő pásztoroló és állattartó hagyományokkal rendelkező Hortobágyon mind a mai napig ezen több évszázados ritmushoz igazodnak a pásztorok, akik még ma is őrzik a nyájakat, gulyákat, járnak a ménes után csakúgy, mint 100-150 évvel ezelőtt. A világon egyedülálló hortobágyi örökség számos eleme ezen a vidéken még mindig a mindennapok része – írták.

Hozzátették: idén azért kapnak az események a szokásosnál is kiemeltebb figyelmet, mert 2026-ot az ENSZ és a FAO a legelők és a pásztorok nemzetközi évének nyilvánította. A kezdeményezés célja a fenntartható legelőgazdálkodás, a pásztori életmód kulturális örökségének megőrzése, valamint ezek biodiverzitásban, élelmezésbiztonságban és a klímavédelemben betöltött szerepének hangsúlyozása világszerte. A közlemény kiemeli, a legelők a világ szárazföldjének közel felét teszik ki, kulcsfontosságúak a szénmegkötésben és a biológiai sokféleség megőrzésében. A kezdeményezés felhívja a figyelmet arra, hogy a pásztorkodás nemcsak múlt, hanem a fenntartható jövő szempontjából is létfontosságú tevékenység. A ma délelőtt 10 órától kezdődő kihajtási ünnepen a Pásztormúzeum előtt a HNP családi programokkal, népi és természetismereti játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, Kádár Ferkó fotószínházával várja a vendégeket.

A RaptorMobil segítségével élményekben gazdag, interaktív foglalkozás keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők a ragadozómadarak izgalmas világával. Emlékeztettek arra, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta kultúrtáj kategóriában az UNESCO világörökség része, és mára már hagyománnyá vált, hogy a szervezet a kihajtási ünnep alkalmából egy másik világörökségi helyszínt lát vendégül: ezúttal a rendezvény kiemelt vendége az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. A délután 14 órától kezdődő kihajtási ünnep leglátványosabb eleme a közel kétszáz éves Kilenclyukú hídon pásztoraik kíséretében átvonuló jószágok, népies fogatok, a rackanyáj, a ritkaságszámba menő négyes bivaly-, és hatos szürkemarha foga. Az ünnepen Hortobágy örökös pásztorainak köszöntésére, a számadó pásztorok éves beszámolójára is sor kerül, illetve lehetőség lesz a pásztorokkal és jószágaikkal való ismerkedésre, csikósbemutató megtekintésére – közölték a szervezők.

Kapcsolódó tartalom:állat hagyomány hortobágy környezet nemzeti park természet

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

11 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom