A javaslat szerint az atomenergiának 2040-ig az ország éves villamosenergia-szükségletének legalább 30 százalékát kellene fedeznie – írja az alternativenergia.hu. A kabinet hangsúlyozta: a jogszabály elfogadása önmagában nem jelent döntést atomerőmű építéséről, és nem kötelezi Horvátországot konkrét beruházásra. Ante Susnjar gazdasági miniszter a tervezet ismertetésekor azt mondta: a törvény célja a nukleáris energia polgári célú fejlesztéséhez, kutatásához és esetleges alkalmazásához szükséges feltételek megteremtése, a legmagasabb biztonsági előírások mellett. Hozzátette: Horvátországnak stabil és biztonságos energiaellátásra van szüksége, miközben teljesítenie kell kibocsátáscsökkentési vállalásait is. A miniszter szerint a javaslat azt is szolgálja, hogy az ország időben kiépítse a szükséges szakmai tudást, szabályozói kapacitásokat és felügyeleti rendszert azokhoz a technológiákhoz, amelyeket Európában és a világ más részein már alkalmaznak vagy gyors ütemben fejlesztenek.

Susnjar a radioaktív hulladék és a kiégett nukleáris fűtőanyag kezeléséről közölte: a törvény rögzíti, hogy ezekkel az anyagokkal kizárólag a hatályos hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően lehet gazdálkodni. A törvényjavaslatról csütörtökön a parlamentben is vitát tartottak. Több ellenzéki képviselő arra figyelmeztetett, hogy Horvátországban még nem készültek el a szükséges elemzések, nem világosak a várható költségek, és továbbra sem rendezett a nukleáris hulladék elhelyezésének kérdése. A szociáldemokraták és a zöldek szerint egy ilyen, hosszú távú következményekkel járó jogszabályt nem lenne szabad kellő előkészítés nélkül elfogadni.

A kormánypártok támogatták a törvény előkészítését, és azzal érveltek, hogy az atomenergia nem ideológiai, hanem energetikai szuverenitási és ellátásbiztonsági kérdés. Több felszólaló szerint az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású, stabil forrásként kiegészítheti a nap- és szélenergiát, különösen akkor, amikor a megújulók nem biztosítanak elegendő termelést. Egyes ellenzéki pártok – köztük a Híd (Most), valamint a Centrum és a GLAS – szintén nem zárták ki az atomenergia jövőbeli szerepét, de átfogó szakmai és társadalmi vitát sürgettek. A horvát kormány szerint a törvényjavaslat egy hosszabb folyamat első lépése lehet, amelyben a szakmai szervezetek, az érintett intézmények, a civil társadalom és a lakosság is véleményt mondhat Horvátország lehetséges nukleárisenergia-stratégiájáról.