Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Évente 7 millió tonna textilhulladék keletkezik az EU-ban – új megoldásokat keresnek

Körforgásos megoldásokkal újítanák meg a divatipart a Duna Régió országai.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Óbudai Egyetemen rendezték meg a TEX-DAN és a Green-Tex programok közös záróeseményét, amely a Duna Régió textil- és divatiparának fenntartható átalakítására fókuszált – írja az alternativenergia.hu. A rendezvényen kilenc ország szakemberei, fejlesztési ügynökségei, vállalkozásai és oktatási intézményei mutatták be azokat a körforgásos megoldásokat, amelyek alternatívát kínálnak a fast fashion pazarló működésével szemben. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU-ban évente átlagosan nagyjából 7 millió tonna textilhulladék keletkezik. A TEX-DAN projekt 2024 márciusában indult és 11 országból 14 partner és további 7 társult partner vett részt benne. A mostani záróeseménynek az Óbudai Egyetem adott otthont. A TEX-DAN program magyarországi képviselői a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség voltak, míg a Green-Tex projekt részéről a bosznia-hercegovinai Szarajevói Gazdasági Régió Fejlesztési Ügynöksége vett részt.

A rendezvény házigazdája Szentesi Réka divatipari szakember volt. A konferencia középpontjában a textilipar környezeti terhelésének csökkentése állt. A résztvevők hangsúlyozták: a fast fashion modell nemcsak a túltermelés és a hulladékképződés miatt problémás, hanem azért is, mert a ruhák jelentős része műanyagalapú anyagokat tartalmaz, amelyek mikroműanyagként bekerülnek a környezetbe és az emberi szervezetbe is. Erre a problémára igyekszik választ adni a körforgásos gazdasági modell, amelynek célja, hogy a ruhák és alapanyagok minél hosszabb ideig használatban maradjanak újrahasználat, újrahasznosítás és redesign révén. A szakértők szerint ez ma már gazdasági szempontból is egyre fontosabb versenyelőnyt jelent és hatékony veszi fel a harcot a textilhulladék mennyiségének visszaszorításában.

Dr. Koltai László, az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karának dékánja nyitóbeszédében kiemelte: a textilipar fenntarthatóvá tétele csak nemzetközi együttműködések révén valósítható meg. A Duna Régió országai közötti tudásmegosztás és partnerségek kulcsszerepet játszanak a megoldások kialakításában. A rendezvényen online jelentkezett be Carmen Hawkins, a Duna Régió Stratégia koordinátora is, aki a körforgásos gazdaságot és innovatív textilipari megoldásokat támogató nemzetközi együttműködéseket mutatta be. Vitaindító előadásában Luca Leonardi, a Textile and Clothing Business Labs Association alapítója felhívta a figyelmet arra, hogy az európai fenntarthatósági szabályozás jelenleg túlságosan összetett és széttagolt, ezért nagyobb együttműködésre van szükség a szereplők között.

Advertisement

A projektek eredményeit bemutató szekcióban elhangzott: az elmúlt években 85 eseményt szerveztek vállalkozások, iskolák, önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával. Több sikeres nemzetközi példát is bemutattak, köztük újrahasznosított textíliákból készült termékeket és innovatív fenntartható divatipari kezdeményezéseket. A rendezvényen hivatalosan is megalakult a TEX-DAN Dunai Körforgásos Textilipari Klaszter, amely tovább erősítheti a régió szakmai együttműködését a fenntartható textilipar fejlesztésében.

Advertisement

Zöldinfó

Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül

Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.

“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.

A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.

Advertisement

Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.

Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák