Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megdupláznák a medvekilövési kvótát Romániában

A román államfő az alkotmánybírósághoz fordult a medveállomány ritkítására vonatkozó törvény kapcsán

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nicusor Dan szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos, valamint a román alaptörvény mellett európai szabályokat is sérthet – számolt be az alternativenergia.hu. Nicusor Dan beadványában attól tart, hogy a romániai barnamedve-állomány szabályozására vonatkozó, megelőzési céllal idén 859 barnamedve kilövését engedélyező törvényben megállapított kvóta aránytalan intézkedésnek minősülhet, amennyiben nem bizonyítható tudományosan, hogy túlszaporodott a populáció, valamint az, hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonsága érdekében hozott egyéb intézkedések nem elégségesek. A törvény ebben a formában európai szabályokat is sérthet – figyelmeztet az államfő. Megítélése szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos. Például bár tiltja a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvék kilövését, az előírás megszegése esetén nem ír elő szankciókat, így ez a cikkely kötelező érvényű jogi norma helyett pusztán erkölcsi ajánlássá válik – mutat rá.

Nicusor Dan azon aggodalmának is hangot ad, hogy nincs egy valós idejű, minden érintett számára hozzáférhető adatbázis a kvóta alakulásáról, így az több példány kilövését is lehetővé tenné, mint a megszabott felső határ. “Az a tény, hogy a megszabott kvóta túllépése esetén semmilyen szankció nem alkalmazandó, azt bizonyítja, hogy a jogalkotó az uniós előírásokkal ellentétben nem a faj tényleges védelmét tűzte ki célul, hanem egy engedékeny, jogi szigorral nem rendelkező keretet hozott létre” – idézi a beadványt az Agerpres. Az államfő azt is állítja, hogy a román parlament túllépte törvényhozói hatáskörét, amikor számszerűsítette a vadászati kvótákat, szerinte a kilőhető egyedszámokat a végrehajtó hatalomnak, a környezetvédelmi minisztériumnak kellene megszabni.

Romániában április 22-én fogadta el döntő házként a képviselőház a barnamedve-állomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett 2026-ra és 2027-re évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A jogszabály a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli. Előírja továbbá, hogy a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvéket nem szabad kilőni, és a trófeavadászat is tilos. Az előterjesztő RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme a Romániában védettnek minősülő nagyvadaktól, valamint a túlszaporodott állomány tudományos alapú szabályozása.

Advertisement

Az indoklása szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember életét vesztette medvetámadások következtében, és több mint 274-en megsérültek. A román hatóságok az elmúlt időszakban a településekre bejáró medvék számának növekedésére figyelmeztettek. Erdélyben az elmúlt két hétben több alkalommal támadt emberre medve, Beszterce-Naszód és Hargita megyéből egy-egy halálos támadást is jelentettek. Utóbbi nyomán 22 székelyföldi polgármester kérte az államfőtől a vadászati kvótákra vonatkozó törvény mielőbbi kihirdetését. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, míg szakértők szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.

A Digi24 hírportál szerint az alkotmánybíróság június 24-én tárgyalja az államfő beadványát. A törvénytervezetet kezdeményező Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a román államfő a törvény kihirdetése helyett alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen. “A törvényben olyan arányos megelőzési és beavatkozási kvótákat javasoltunk, amelyeket a tavaly lezárult genetikai populációfelmérés eredményeire alapoztunk, azzal a céllal, hogy megfékezzük a medvék túlszaporodását, védve az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. Ugyanakkor a tudományos alapon meghatározott arányos beavatkozás összhangban van a faj védelméről szóló rendelkezésekkel és más európai gyakorlatokkal” – írta Facebook-oldalán Tánczos. Az RMDSZ politikusa hozzátette: abban bízik, hogy az alkotmánybíróság a legrövidebb időn belül megállapítja, hogy a jogszabály nem sérti az alaptörvényt, és az még a nyár folyamán megjelenhet a Hivatalos Közlönyben.

Advertisement

Zöldinfó

Klímaváltozás és szárazság: komoly bajba kerülhet a cseh mezőgazdaság

A gabonatermés mintegy 15 százalékkal lesz alacsonyabb a tavalyinál.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csehországban az idei gabonatermés mintegy 15 százalékkal lesz alacsonyabb a tavalyinál – közölte az ország agrárkamarájának elnöke a dél-csehországi Ceské Budejovicében a Zeme zivitelka (Éltető Föld) országos mezőgazdasági kiállítás megnyitóján. Jan Dolezal azt mondta: az idei lesz az utóbbi másfél évtized legrosszabb gabonatermése – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Elmondta azt is, hogy a szárazság a cseh mezőgazdaság bevételeit mintegy 20 milliárd koronával (320 milliárd forinttal) veti vissza. “Az idén igen rossz a helyzet a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is. S ha ehhez hozzáadjuk a magasabb üzemanyag- és műtrágyaárakat, akkor világos, hogy az eredmény nem lehet jó” – mutatott rá az agrárkamara elnöke.

Jan Dolezal kedvezőnek nevezte, hogy a korábbi évektől eltérően most az agrártárca és a kormány hajlandóak beszélni az agrárszektor képviselőivel a szükséges intézkedésekről. “A cseh mezőgazdaság színvonalának megtartása érdekében úgy véljük, hogy azt stratégiai ágazatként kell kezelni” – hangsúlyozta az agrárkamara vezetője. “Az állam készen áll arra, hogy a klímaváltozás okozta problémák megoldásában segítséget nyújtson a gazdáknak” – jegyezte meg beszédében Martin Sebestyán, agrárminiszter.

A prágai sajtóban közölt meteorológusi vélemények szerint az ideihez hasonló csapadékhiány, szárazság legutóbb az 1960-as évek elején volt Csehországban. “Nem biztos, hogy a jövőben is az áruval teli élelmiszerbolt lesz a természetes” – mondta Andrej Babis kormányfő újságíróknak. Köszönetet mondott az agrártermelőknek és megerősítette a tárcavezető kijelentését, hogy az állam segít a gazdáknak. Azt mondta: a súlyos problémák megoldása érdekében már eddig is tettek intézkedéseket, és ezután is fognak. A Cseh Statisztikai Hivatal előzetes jelentése szerint tavaly 10,7 százalékkal nőttek az agrárszektor bevételei, ami 193,36 milliárd koronát jelent.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák