Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Grafénnel és nanocsövekkel fejlesztették a nagy teljesítményű szuperkondenzátorokat

Környezetbarát, flexibilis szuperkondenzátor-elektródot fejlesztettek a Miskolci Egyetemen.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a sikeresen lezárult projekt célja olyan nemzetközi szinten is újszerű, iparban is alkalmazható kondenzátoranyagok előállítási technológiájának kidolgozása volt, amelyek alkalmasak az elektromos energia hatékony tárolására. A szoros partnerségben végzett munka eredményeként a felek közös szabadalmi bejelentést nyújtottak be. Az előállított nagyhatékonyságú szuperkondenzátorok a hagyományos kondenzátorokhoz képest lényegesen nagyobb töltésmennyiséget képesek raktározni, rendkívül gyorsan tölthetők, és a tárolt energiát is rövid idő alatt adják le.

A technológia alkalmas a megújuló energiaforrások által termelt energia tárolására, akkumulátorok kiegészítésére, valamint szenzorok és érzékelők energiaellátására. A fejlesztés során szénalapú nanoanyagokat – köztük nanocsöveket, grafént és karbon nanolemezkéket – alkalmaztak, a teljesítmény javítása érdekében pedig Ni-P-bevonatot és ezüst nanoszemcséket is beépítettek a szerkezetbe. A karbonformákat speciális kötőanyaggal rögzítették flexibilis hordozófelületeken.

Az elektródák kialakítása és vizsgálata dip-coating technológiával, párhuzamosan zajlott a magyar és a koreai laboratóriumokban. A szöuli kutatók elsősorban hagyományos koreai papírt használtak hordozóként, míg a Miskolci Egyetem kutatócsoportja flexibilis fémhálókat, valamint a Premet Kft. által 3D-nyomtatott szerkezeteket vizsgált. A kutatás-fejlesztési együttműködés eredményeként az ipari partnerek számára közvetlenül hasznosítható szabadalom és technológia, valamint az egyetemi oktatásban alkalmazható új közös tudásbázis jött létre – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák