Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Beton alá kerülnek a legjobb termőtalajok

A túlbetonozás veszélyeire figyelmeztetnek hazai kutatók.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon naponta 11–13 futballpályányi, azaz 4,5–10 hektárnyi területet vonnak ki a természetes körforgásból beépítés vagy burkolás miatt, míg 1990 óta mintegy 1,4 millió hektárral, közel 22 százalékkal csökkent az ország mezőgazdasági területe – hívták fel a figyelmet a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozatot kiadó kutatók legfrissebb felhívásukban. A szakértők közleménye szerint a folyamat nem fenntartható, környezeti, gazdasági és társadalmi kockázatokat hordoz, és közvetlenül veszélyezteti az ország élelmezésbiztonságát, valamint vízmegtartó képességét – emelte ki az alternativenergia.hu. A Green Policy Center zöldpolitikai műhely által közzétett adatok szerint a rendszerváltáskor még mintegy 6,4 millió hektáros hazai mezőgazdasági terület 2024-re körülbelül 5 millió hektárra zsugorodott. Csak a tavalyi évben több mint 16 ezer hektár termőföld került ki a művelésből. Jordán Ferenc rendszerökológus a közleményben hangsúlyozta: a talaj nem megújuló erőforrás, a lebetonozott területek akár évtizedekre elvesznek a természet és a mezőgazdaság számára. A beépítések ráadásul gyakran a legjobb minőségű termőtalajokat érintik.

“Ha mindent lebetonozunk, a városaink élhetetlenné válnak. A csapadék nem tud beszivárogni a földbe, a növények pedig nem tudják hűteni a környezetüket. Egy hőségtől lüktető, száraz kőrengeteg nem otthon, hanem egy holt pusztaság” – idézi a közlemény Köves Alexandra, ökológiai közgazdászt. A közlemény rámutat a hazai ingatlan- és úthálózat kihasználatlanságára és túlméretezettségére. A kutatók adatai szerint miközben folyamatosan új lakásokat építenek, Magyarországon több mint 570 ezer lakóingatlan áll üresen, ami a teljes állomány 12,5 százaléka. Ez jelentős növekedés a 2001-es 9,2 százalékos arányhoz képest. A meglévő épületek felújítása helyett újakat építeni nemcsak fenntarthatatlan, hanem kifejezetten környezetpusztító gyakorlat – hívják fel a figyelmet.

Mint írták, az úthálózat sűrűsége nemzetközi összevetésben is magas: 2023-ban a teljes hálózat hossza elérte a 219 ezer kilométert. Egy magyar lakosra átlagosan 22,81 méter út jut, miközben ez az érték Ausztriában 13,85 méter, Csehországban 11,91 méter, Szlovákiában pedig 8,3 méter. A szakértők szerint a csökkenő lakosságszám és a hazai népsűrűség nem indokolja az új utak építését. A közleményben Ürge-Vorsatz Diána klímakutató kiemelte, hogy a betonozott felületek a nyári hőségben akár 30 Celsius-fokkal is jobban felmelegedhetnek a környezetüknél. A hőt éjszaka is visszasugározzák, ami növeli a hőterhelést és a hűtési energiaigényt.

Advertisement

Zlinszky János biológus a felhívásban arra hívja fel a figyelmet, hogy egy hektárnyi, 10 centiméter mélyen lazított talaj képes lenne akár 25 ezer fürdőkádnyi vizet is elraktározni. A burkolás miatt azonban heves esőzéskor a csapadék nem tud beszivárogni, ami villámárvizek kialakulásához, majd azt követően aszályokhoz vezet. Köves Alexandra ökológiai közgazdász hozzátette: a növényzet hűtő hatása nélkül a városok élhetetlen, száraz kőrengeteggé válnak, miközben a leburkolt talaj a szén-dioxidot sem képes megkötni. A kutatók szerint az építkezések leállítása helyett irányváltásra van szükség. Sürgetik a meglévő épületállomány hatékonyabb hasznosítását, a barnamezős fejlesztések előtérbe helyezését, valamint a talajvédelmi szabályozás szigorítását.

A problémára és a zöldfelületek eltűnésére a szakértők egy fényképpályázat keretében kívánják felhívni a lakosság figyelmét. A túlzott beépítéseket, felesleges lebetonozásokat, természetkárosítást bemutató fotókat június 30-ig várják a www.aklimatudomany10uzenete.hu oldalon. A kiválasztott fotókat a nyár folyamán kiállításon mutatják be.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák