Zöldinfó
Zajvédelmi fejlesztésekkel és lakossági egyeztetésekkel készül a gödi akkumulátorgyár
A Samsung SDIH a gödi lakosokkal együttműködve valósítja meg környezetvédelmi akciótervét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Samsung gödi üzeme átfogó környezetvédelmi akciótervet valósít meg, amely magába foglalja a zajvédelmi intézkedéseket, valós idejű zaj,- és levegőminőség-mérési rendszerek telepítését, valamint helyi társadalmi szerepvállalásának további erősítését – közölte a Samsung SDI Hungary (SDIHU) az MTI-vel, jelezve: negyedévente lakossági fórumon egyeztetnek a gödiekkel. Az alternativenergia.hu írja: a vállalat a folyamatos, valós idejű zaj- és levegőminőség-mérési eredményeket közzéteszi, gyűjti a lakosok visszajelzéseit és ezek alapján határozza meg a további fejlesztéseket. Az SDIHU negyedévente részt vesz a helyi lakossági fórumokon, lehetőséget adva a párbeszédre a Gödön élőkkel. Az intézkedéscsomag konkrét lépéseket és új SDIHU-beruházásokat tartalmaz, amelyek fő célja a környezet- és zajvédelem. A bejelentés éppen 10 évvel azután történik meg, hogy a Samsung SDI 2016-ban, Magyarország első elektromosautó-akkumulátor-gyárának megépítéséről döntést hozott – közölték.
A helyi lakosok igényein és kérésein alapuló akcióterv hét területen tervez fejlesztéseket: zajvédelem, levegőminőség, felszín alatti vizek és talaj, szennyvíz, ipari vízfelhasználás, munkahelyi környezet, valamint vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR). Az intézkedéscsomag alappilére a folyamatos, valós idejű zaj- és levegőminőség-felügyeleti rendszerek kiépítése. A zajvédelem terén a Samsung gödi gyára kéthavonta – külső szakértők által hitelesített méréseiken felül – közösen végez zajméréseket a helyi civilekkel. Emellett a lakók visszajelzései alapján kijelölt pontokon augusztus végéig zajmérő eszközöket telepít, hogy hatékonyan kezelhesse a lakók észrevételeit. Közölték, hogy gyűjteni fogják a lakossági észrevételeket annak érdekében, hogy a további fejlesztések ezek alapján valósulhassanak meg.
Módosul a teherautó forgalom: a vállalat a lakóövezetektől távolabb vezeti át a működéséhez kapcsolódó teherforgalmat, csökkentve ezzel a zajterhelést. Folytatják a zajcsökkentő létesítmények – zajfalak és csillapítószerkezetek – telepítését is. A tájékoztatásuk szerint a Samsung gödi gyára rendszeresen méri a környező légszennyezettséget, a külső szakértők által hitelesített értékek jóval a jogszabályi határok alatt maradnak. Az átláthatóság fokozása érdekében a gyár területén kívül is levegőminőség-mérő rendszert alakítanak ki, amelynek adatait a lakosok valós időben követhetik nyomon. A dolgozói buszok menetrendjének módosításával a vállalat elérte, hogy a szén-dioxid-kibocsátása 15 százalékkal csökkent. A gödi üzem folyamatosan ellenőrzi a szennyezőanyag-kibocsátási szinteket a gyár körüli területek felszín alatti vizeiben és talajában. Az értékek jóval a jogszabályi határok alatt maradnak – közölték.
Zöldinfó
Vízügyi beruházás indul a Nyírségben – 140 helyszínen avatkoznak be
Vízvisszatartási program indul a Nyírségben.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Mintegy 22 milliárd forint értékű vízvisszatartási és vízpótlási projekt indul el a Nyírségben – közölte az élő környezetért felelős miniszter egy szakmai előadáson Nyíregyházán. Gajdos László elmondta: a jelenleg a közbeszerzési fázisnál tartó program keretében 140 helyszínen fognak beavatkozni a szakemberek annak érdekében, hogy elkezdődjön egy vízvisszatartási folyamat a térségben, valamint megvalósuljon a Tisza vizének a tájba történő kivezetése – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető emlékeztetett: elkészült a hatszáz oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, ami a következő négy évben meghatározza Magyarország vízügyi stratégiáját. A szakmai dokumentum több mint ezermilliárd forint értékű beruházást tartalmaz, amelyet az Európai Unió segítségével szeretne megvalósítani a kormány.
Most egy olyan anyag van a kormány előtt tárgyaláson, amelyben körülbelül 980-1000 beavatkozás és komoly vízügyi építkezés szerepel, ezek a későbbiekben biztosíthatják, stabilizálhatják Magyarország vízgazdálkodását – fogalmazott a miniszter. Gajdos László hangsúlyozta: a gazdáknak másképp kell gazdálkodniuk a területeiken, a vízmegtartás érdekében át kell alakítani a termelési szerkezetet és ebben támogatni fogja a kormány a termelőket. Elmondta: a belvízelvezető csatornarendszereket – eredeti céljától eltérően – a tájba történő vízkivezetés és víztározás eszközeivé kell tenni. A tárca emellett szeretne egy olyan akciót elindítani, amelyben vízgyűjtő edényeket biztosítanak a lakosságnak, és támogatja, ha a gazdák vízmegtartásra átadják földjeiket a vízügyi igazgatóságoknak.
Az ivóvízhálózat fejlesztésével kapcsolatban Gajdos László kitért arra: 3700 milliárd forintot kellene fordítani arra, hogy Magyarország hálózata “normális” helyzetbe kerüljön. A kormány ezt a munkát egy 50 milliárd forint értékű uniós pályázattal már elkezdte, a tárca pedig azon dolgozik, hogy legalább évi 200 milliárdot tudjon biztosítani a víziközmű-szolgáltatóknak az ivóvízhálózatok megújítására és fejlesztésére, ezzel megakadályozva például a vízpazarlást – ismertette a tárcavezető. A miniszter előadásában kitért az erdőgazdálkodás kérdésére: elmondta, szeretnének egy ökológiai típusú erdőgazdálkodást kialakítani Magyarországon, ehhez csökkenteni kell a fakivágásokat.
Meg kell vizsgálni, hogy kell-e évente 600 ezer köbméter fát exportálnia az országnak – hangoztatta, majd megjegyezte: 6-700 ezer köbméter fát használnak el az erőművek, 1,3-1,4 millióra az iparnak és a fafeldolgozóknak van szüksége, további 1,4 milliót pedig a lakosság használ el fűtésre. Nagy dolognak nevezte, hogy idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termeltek ki, mint amit az erdőtervek tartalmaztak. Jó az irány, de jövőre szeretnének egymillió köbméterrel kevesebb fát kitermelni, ebben pedig a huszonegy állami erdőgazdaság átalakításának fontos szerepe lesz azzal, ha nem a profittermelésben, vagyis a fa eladásában lesznek érdekeltek – összegzett a miniszter.
Hozzátette: ha jelentősen csökkentik a költségeiket és európai mintára egy központi erdészetté és néhány kisebb vállalattá alakítják át a jelenlegi erdőgazdálkodási struktúrát, az sokkal hatékonyabbá teszi a működésüket, illetve nem lesznek rákényszerítve arra, hogy “meggondolatlanul” vágják ki és kereskedjenek a fával. A szakmai előadáson Gajdos László arról beszélt: a következő években 40 milliárd forintot fordítanak egy településfásítási program elindítására, létrehozzák a klímával és a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságot, több mint kétmilliárd forintot biztosítanak a jövő évi költségvetésben az állatmenhelyek felújítására.
A tárcavezető a minisztériumhoz tartozó társaságok és hatóságok vezetőcseréiről szólva elmondta: most zárult a nemzeti parkok igazgatói pályázata, hamarosan megjelennek az erdőgazdaságok vezetői pályázatai. Hasonló folyamat zajlik az Országos Vízügyi Igazgatóságnál, a Hungarometnél és a hortobágyi génmegőrző társaságnál is – tette hozzá.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
