Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Most a szúnyogok zümmögése lehet a jövő kulcsa

Magyar kutatók szúnyoghangok gyűjtéséhez kérik a lakosság segítségét.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói szúnyoghangok gyűjtéséhez kérik a lakosság segítségét a jövő hangalapú fajfelismerő rendszereinek fejlesztéséhez – írja az alternativenergia.hu. A központ kutatói a MosquiTUNE alkalmazással gyűjtik a magyarországi szúnyoghangokat, amelyekkel a MosquiTUNER nemzetközi adatbázist bővítik – áll az intézet közleményében. A kutatók bíztatják a lakosságot, hogy készítsenek felvételeket a MosquiTUNE mobilalkalmazás segítségével, hogy a világszerte gyűjtött adatok mellett minél több magyarországi minta is rendelkezésre álljon a későbbi, hangalapú, mesterséges intelligenciát is használó fajfelismerő rendszerek fejlesztéséhez. Magyarországon jelenleg 53 szúnyogfaj él, 50 őshonos és 3 inváziós faj. Vannak olyan fajok, amelyek nem szívnak vért emberből, más szúnyogfajok ugyanakkor képesek lehetnek embereknek vagy háziállatoknak különböző kórokozókat átadni. Ezért különösen fontos, hogy a kutatók minél pontosabb képet kapjanak arról, mely fajok hol fordulnak elő Magyarországon.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Szúnyogmonitor programja 2019-es indulása óta folyamatosan gyűjti a lakossági észleléseket. Azóta több mint 6800 beküldés érkezett, amelyek segítségével a kutatók felrajzolták és naprakészen követik a három inváziós szúnyogfaj hazai elterjedését. Az önkéntesek beküldhetik észleléseiket a mobilalkalmazáson, de e-mailben vagy a projekt honlapján is. Az egyes szúnyogfajok zümmögése specifikus jellemzőket hordozhat, amelyek alapján a jövőben akár hang alapján is azonosíthatóvá válhatnak a különböző fajok. A hangalapú fajfelismerés azonban csak akkor lehet megbízható, ha az algoritmusok nagy mennyiségű, változatos és ellenőrzött adaton tanulnak. Ezért különösen fontos, hogy a nemzetközi adatbázisban minél több magyarországi felvétel is szerepeljen.

A magyar minták jelentősége abban áll, hogy a fajfelismerő rendszereknek a helyi viszonyok között is jól kell teljesíteniük. A szúnyogok hangját több tényező is befolyásolhatja, köztük a faj, az ivar vagy a testméret, és a környezeti körülmények is. A magyarországi felvételek ezért egyszerre segíthetik a nemzetközi adatbázis bővítését és a hazai monitorozási módszerek fejlesztését.

Advertisement

A programhoz bárki csatlakozhat, nincs szükség előzetes szakmai tudásra vagy különleges felszerelésre. A jelentkezőknek első lépésként egy űrlapot kell kitölteniük, hogy a kutatók postán elküldhessék számukra a szúnyogok elfogására és a hangfelvétel készítésére alkalmas ketrecet. A beküldők visszajelzést is kapnak a kutatóktól, akik meghatározzák, hogy a felvett és lefotózott szúnyog melyik fajba tartozik.

A kutatók ebben a projektben nem célzottan az inváziós fajokat keresik, hanem minden hazai szúnyogfajtól várnak felvételeket. Bármilyen szúnyogról készült hangfelvétel értékes lehet, minél több helyszínről, minél többféle körülmény között és minél több fajtól érkeznek hangminták, annál pontosabb és megbízhatóbb algoritmusok fejleszthetők.

Advertisement

A hangalapú fajfelismerés hosszabb távon nemcsak az ökológiai kutatásokat és a szúnyogfajok monitorozását támogathatja, hanem szükség esetén a járványügyi készültséghez is hozzájárulhat. A programra jelentkezni, vagy arról részletesebben tájékozódni a szunyogmonitor.hu oldalon lehet.

Advertisement

Zöldinfó

Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.

Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák