Zöldinfó

Több százezer szőlőtőkét kellett kivágni az aranyszínű sárgaság miatt

Kutatóintézetek programot dolgoztak ki az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség visszaszorítására.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szőlő aranyszínű sárgaságára nincs orvosság, de a járvány terjedése megfékezhető, erre a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat három intézete programot dolgozott ki, amely egy-két éven belül konkrét eredményt hozhat – közölte a hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint az eredmény elérésének feltétele a megfelelő finanszírozás. -írja az alternativenergia.hu. Az összehangolt javaslatok gyorsabb diagnosztikát, korszerű monitoringot, járványügyi modellezést és kisebb környezetterhelésű védekezési módszerek kidolgozását tartalmazzák. A betegség teljes felszámolása már nem reális cél, a terjedés lassítására, a károk mérséklésére és a fenntartható szőlőtermesztés feltételeire kell összpontosítani – írták.

A program nem helyettesíti az azonnali hatósági intézkedéseket, hanem pontosabb, célzottabb és fenntarthatóbb beavatkozásokkal támaszthatja alá azokat – hívják fel a Növényvédelem című lapban publikált, a programot összefoglaló tanulmány szerzői a figyelmet. Ismertették, hogy a betegséget 2013-ban azonosították először magyarországi szőlőn, azóta pedig rendkívül gyorsan hódít, mára a 22 magyarországi borvidékből 21-ben mutatták ki a fertőzést.

A fertőzésre nincs orvosság, a beteg tőkéket ki kell vágni. 2024-ben országosan mintegy 47 ezer, 2025-ben viszont az intenzív felderítés miatt már körülbelül 300 ezer beteg szőlőtőkét kellett kivágni. Ez megközelítőleg 60-85 hektárnyi terület elvesztését és több tízmillió forintos közvetlen terméskiesést jelent. Hozzátették, hogy Magyarországon 2024-ben 58 424 hektárról takarítottak be szőlőt, a szőlő és a bor együttes kibocsátási értéke megközelítette a 90 milliárd forintot.

Az Amerikából behurcolt kabócák által terjesztett, szőlőt érintő betegség okozta pusztuláshoz hasonló mértékűt a szerzők szerint csak a hírhedt filoxéravész okozott Magyarországon az 1800-as évek végén.

Kapcsolódó tartalom:járvány kabóca környezet szőlő természet ültetvény

Zöldinfó

Tonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből

Több mint 130 autógumit és 500 kilogramm vashulladékot távolítottak el a vízügyesek a Dunából Budapestnél.

Létrehozva:

26 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Százharmincöt autógumit, 500 kilogramm vashulladékot és jelentős mennyiségű kommunális szemetet távolítottak el a vízügyesek a Duna medréből a fővárosban, a Duna Aréna melletti folyószakaszról – írja az alternativenergia.hu. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a Facebook-oldalán számolt be a hulladék eltávolításáról. Mint írták, a területet korábban már megtisztították, de a visszahúzódó Duna újabb szemetet tett láthatóvá. A vízügyi igazgatóság már eseti jelleggel eddig is eltávolított jelentős mennyiségű hulladékot a folyóból. Augusztus elején megkezdte az alacsony vízállás miatt láthatóvá vált hulladékok felmérését, összegyűjtését és elszállítását. Az igazgatóság Facebook-oldalának bejegyzései szerint a munkát a Duna Arénánál kezdték, majd az Újpest-öbölnél és Dunakeszinél folytatták a meder megtisztítását. Leányfalu térségében is gyűjtötték a hulladékot, valamint a XI. kerületben az Árasztó-parton, a III. kerületben Pünkösdfürdőnél és Vác-Kismaros-Nagymaros térségében.

Az első napokban összesen közel 120 gumiabroncsot, 500-600 kilogramm vegyes vashulladékot – például lyukas hordókat, bevásárlókocsikat – és 2-3 köbméter háztartási vegyes hulladékot – műanyag palackokat, fóliákat – gyűjtöttek össze. A munkát a múlt héten folytatták, akkor a Duna Arénától a Margit-szigetig gyűjtötték a szemetet a Duna medrében, és mintegy 8 köbmétert gyűjtöttek össze, benne vashulladékkal, gumiabronccsal és kommunális hulladékkal. Találtak robbanásveszélyes és bűncselekményre utaló tárgyakat is.

A munkát Vác térségében folytatták, ahonnan egy nagyméretű, fém szemetes konténert, és egy hajócsavardarabot emeltek ki a mederből, de itt is találtak vashulladékot, gumiabroncsot és kommunális hulladékot is. A Dera-patak torkolata és a Süllő-időszakos sziget környezetében tíz gumiabroncstól és egy köbméter kommunális hulladéktól szabadították meg a Szentendrei-Duna-ág medrét.

Dolgoztak a Kopaszi-gátnál és a Rákóczi híd budai oldalánál, valamint a Lupa-szigeti kompnál, Tahitótfalun a Tildy hídnál, a váci révnél, a dunakeszi és a horányi kompnál. Csepelen, a Rózsa utca végénél a Duna medréből több mint 40 gumiabroncsot, mintegy 1500 kilogramm vashulladékot és egy köbméter kommunális hulladékot távolítottak el. A munkát sok esetben civilek is segítették. Az igazgatóság működési területéhez a mellékágak nélkül 148 kilométer hosszú Duna-szakasz tartozik, és 42 település érintett.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság továbbra is várja a bejelentéseket az elhagyott dunai hulladékokról az Ipoly torkolata és a dunaföldvári híd közötti Duna-szakaszról. A mederből előkerülő hulladékokról, roncsokról szóló bejelentéseket dunaihulladek@kdvvizig.hu címre lehet küldeni a roncs, hulladék pontos helyével és fényképével.

Tovább olvasom